A kötet lapozgatható és letölthető a https://szabadkikoto.hu/ oldalról. Jómagam elolvastam, igen hasznos és élvezetes időtöltés volt, noha nem vagyok a hajózás megszállottja. Meg is kérdeztem Sztilkovics Szávót, a kikötőt tulajdonló Mahart-Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatóját, kinek szánják ünnepi meglepetésüket.
– Csepelieknek, a kikötőhöz, a hajózáshoz kötődőknek, az ipartörténet iránt érdeklődőknek egyaránt – felelte a vezérigazgató, aki, megragadva az alkalmat, emlékeztetett a kikötő történelmünkben betöltött szerepére.
– Trianon miatt született a megépítésének terve, amikor elveszítettük a fiumei tengeri kikötőnket. A Duna nemzetközi vízi út, s nem lehetett megtiltani, hogy hajózzunk rajta – magyarázta Sztilkovics Szávó, hozzáfűzve: Budapest „tengeri kikötő” lett, hiszen az itt épített tengerjárókkal egészen Egyiptomig lehajóztak, így a Csepeli Szabadkikötő a békediktátum okozta veszteségekből való kilábalás fontos szimbólumává vált.
Fotó: Mahart-Szabadkikötő Zrt.
A kötet előszavát Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, Csepel egykori polgármestere jegyzi, amelyben így fogalmaz: „Bár Fiume elvesztése után Magyarország tengeri kikötő nélkül maradt, de a Duna-tengerhajózásnak köszönhetően az 1930-as évektől kezdve a csepeli létesítmény »tengeri kikötővé« vált. Az előzményeket figyelembe véve a kikötő óriási teljesítmény. Immár kilenc évtizede bizonyítja létjogosultságát, s a folyamatos megújulások is azt igazolják, hogy nemcsak fényes múltja, hanem biztató jövője is van a Csepeli Szabadkikötőnek.
A Mahart, alapvető szándékának megfelelően, most online formában szeretné minél többekhez eljuttatni az ünnepek alatt, akár ajándékként is Cseh Valentin történész munkáját.
