Amikor a jazzként ismertté vált zene formálódni kezdett az Újvilágban, Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Amikor a jazz terjedni kezdett Közép-Európában, Magyarország az első világháborúban legyőzött, megcsonkított ország volt, amely elveszítette területe kétharmadát, köztük a Kárpát-medence olyan fontos szellemi központjait, mint Pozsony, Kassa, Ungvár, Munkács, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Szabadka.
Az etnikailag színes, kulturálisan élénk régiók elcsatolása megnövelte a főváros jelentőségét. A század első felében Budapest a gazdasági, társadalmi és kulturális megújulás első számú letéteményese lett. Ez a helyzet hátrányosan érintette a vidéket, de a népsűrűség miatt termékeny talaja lett olyan városi művészeti formáknak, mint a jazz, amelynek magyarországi története évtizedeken át erre a néhány négyzetkilométerre összpontosult. Nem véletlenül: a jazz olyan előadási gyakorlat, amely improvizatív jellege miatt a muzsikusok interakciójára épül, és a partnerek együttállása nagymértékben a mennyiségi tényezőktől függ.
Az ország területéhez (1920-ban 93 000 négyzetkilométer, nyolcmillió lakos) képest Budapest viszonylagosan nagy várossá nőtte ki magát a XX. században (1920-ban számolt 1,2 milliónyi lakosság). Az 1867–1914 közötti rohamos fejlődés és több százezer zsidó beáramlása helyszínekben és programokban bővelkedő európai metropolisszá tette Budapestet. A zenei élet különösen gazdag és színes volt: tánctermek, vendéglők, mulatók és lokálok a legkülönfélébb hallgatni valókat kínálták esténként.
Mindezt megalapozta a zeneoktatás fejlődése. Az 1875-ben alapított Liszt Ferenc Zeneakadémia hamarosan nemzetközileg elismert intézménnyé nőtte ki magát. A magas szintű klasszikus zenei képzés az egész zenei életre jótékony hatást gyakorolt. A végzettek közül többen a szórakoztatóiparban helyezkedtek el, éjszakánként a foxtrott, a one step, a charleston, a tangó, a sanzonok és az operettek dallamait játszották. A zenész foglalkozás nagy megbecsülésnek örvendett, a jól képzett magyarok iránt kereslet mutatkozott nemcsak Európában, hanem távolabbi kontinenseken is. Egyénileg vagy zenekarokkal gyakran szerepeltek külföldön, elegáns szállodákban léptek fel, ahol különféle muzsikusokkal játszottak. Első kézből ismerkedtek meg az új zenei stílusokkal és irányzatokkal, az amerikaiak pedig bevezették őket a jazz világába.