Újítás és hagyomány a hangszerművészetben

A hangszerkészítés különleges világába enged betekintést a Hangszerművészet a Kárpát-medencében című virtuális programsorozat. A Magyar Hangszermíves Céh rendezésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megvalósuló, hetente jelentkező eseményen dokumentumfilmeket és fotókiállításokat tekinthet meg a közönség.

Fotó: MMA

Trianon után

Ezt a virágzó iparágat tette tönkre Trianon, majd a kegyelemdöfést a kommunizmus adta meg. A nagyhírű Pilát–Sáránszky hegedűkészítő műhely mesterei ipari szövetkezetbe tömörítve még úttörősípokat is készítettek, az 1880-as években alapított Müller zongorakészítő manufaktúra csak vegetált, a Stowasser tárogatóüzem gépeit egyszerűen tönkretették. Ennek ellenére az elhivatott mesterek ilyen körülmények között is biztosították a szakma fennmaradását, tudásukat az ipari szövetkezetekben adták tovább a következő generációknak és mindent elkövettek, hogy a hangszerész iskola újra nemzetközi rangra emelkedjen. Nekik köszönhető, hogy a rendszerváltozás után újraindulhattak – még ha szerény körülmények között is – a különböző hangszerész műhelyek. Sáránszky Pál hegedűkészítő mester tanítványai sorra alapították üzleteiket ismét Budapest belvárosában, a Müller zongorakészítő család újra a szakma élére állt, az Angster orgonaépítő gyár hagyományait a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra folytatta, a tárogatót mára újra világszínvonalúvá emelte Tóth József mester.

Az ezredforduló egyre élénkebb hangszerész világát színesítette a hetvenes évektől virágjába borult régizenei és népzenei mozgalom, míg napjainkban az elektronikus hangszerekben van a legtöbb innováció. Mint a közlemény felidézi, a magyar hangszerkészítés megmaradásának és fejlődésének garanciája a szakma zártságában és céhes hagyományaiban keresendő. Ahogy zenei anyanyelvünk apáról fiúra hagyományozódik, úgy a hangszerész mesterség mesterről tanítványra öröklődik. Ezt a folyamatot mutatja be a kiállítás, elsősorban a mesterek és hangszerfejlesztések megjelenítésével, az újra megerősödött Kárpát-medencei együttműködések ábrázolásával.

Fotó: MMA

Az online tárlat középpontjában az alkotóművészek és az előadóművészekkel együtt munkálkodó mesterek állnak. A kiállítás többnyire a jelenkor innovációira alapoz, de érzékelteti a műhelyek hagyományait, öröklött és életben tartott folytonosságát. A tárlat nem szakkiállítás és nem seregszemle, sokkal inkább válogatás a fent említett szempontok szerint. Minden hangszertípust felvonultat, így a klasszikus hangszereken kívül nagy hangsúlyt fektet a historikus és népi hangszerekre is. Természetesen a Kárpát-medence egészéből válogat, sőt a diaszpórában alkotó mesterek munkái is megjelennek.

Tavaszi koncert mesterhangszerekkel

A közlemény arra is kitér, hogy a virtuális programban tizenkét dokumentumfilm (mesterek portréi, műhelyek és hangszerek bemutatásai) és nyolc internetes fotókiállítás (fotómontázsok zenei aláfestéssel és szöveges ismertetőkkel a kiállításra szánt hangszerekről és képzőművészeti alkotásokról) kerülnek publikálásra november 30-ától heti rendszerességgel a Magyar Hangszermíves Céh YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján és közösségi oldalain, továbbá a résztvevő szakmai szervezetek online felületein.

Tavasszal a virtuális kiállítás anyagát DVD-melléklettel ellátott katalógusban is megjelentetik, melyet remélhetőleg a járványhelyzet enyhültével egy koncerttel egybekötve mutatnak be a Pesti Vigadóban, olyan zenei produkciókkal, amelyeken a hazai zenei élet kiválóságai magyar mesterhangszereken muzsikálnak. A hangversenyen a klasszikus hangszerek mellett a historikus, népi és elektronikus hangszerfejlesztéseket is láthatja a közönség.