Kevesen ismerik igazán a hangszerkészítés rendkívüli világát, holott a méltán világhírű magyar előadóművészet sokat köszönhet a hazai műhelyekben alkotó mestereknek – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia lapunkhoz eljuttatott közleményében. Mint írják, a nemzeti összetartozás évében érdemes ráirányítani a figyelmünket e művészi szakmára, hiszen az elmúlt száz esztendőben a legádázabb történelmi viharok közepette is talpon tudott maradni, sőt újra és újra feltámadt.
Hegedűkészítők utcája
A Magyar Hangszermíves Céh eredeti szándéka szerint november végétől a Pesti Vigadóban rendezte volna kiállítását, amely a koronavírus-járvány miatt a virtuális térbe szorult. Így a programot átalakították, s az elkövetkező néhány hónapban rövid portréfilmekkel, valamint zenei aláfestéssel és műalkotásokkal színesített fotómontázsokkal hívják fel a figyelmet a magyar hangszerkészítés mesterségére. A tájékoztató szerint a vonós hangszereket, fa- és rézfúvós különlegességeket, orgonát, zongorát, historikus és népi hangszereket mint műalkotásokat mutatják be, melyek értelmezéséhez zenei témájú képző- és iparművészeti alkotások járulnak hozzá Nemes László festőművész, Kósa Klára keramikusművész akadémikus és Mónus Béla népi szobrászművész jóvoltából. A program összefogója, szakmai kurátora Szerényi Béla hangszerkészítő mester, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Magyar Hangszermíves Céh elnöke.

A nemzeti összetartozás évében sokszínűen vonultatja fel hazánk a ma is egyértelmű Kárpát-medencei együttműködéseket. Ebben a hangszerkészítés sem lehet kivétel, hiszen a méltán világhírű magyar előadóművészet hangszeres alapjait a XIX. század végén kivirágzó és világszínvonalú hazai hangszerkészítés tette le – áll a közleményben. Például a századfordulón Budapesten, a Zeneakadémia körül egész utcája volt a hegedűkészítőknek – a mai Liszt Ferenc tér éttermeinek helyén. A Schunda, Stowasser és Mogyoróssy gyárak ontották a kiváló minőségű hangszereket – cimbalomból és tárogatóból milliós nagyságrendben készültek instrumentumok, az Angster és Rieger orgonaüzemek pedig beépítették a Kárpát-medence templomait ma is remekül működő orgonákkal.