Újítás és hagyomány a hangszerművészetben

Kevesen ismerik igazán a hangszerkészítés rendkívüli világát, holott a méltán világhírű magyar előadóművészet sokat köszönhet a hazai műhelyekben alkotó mestereknek – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia lapunkhoz eljuttatott közleményében. Mint írják, a nemzeti összetartozás évében érdemes ráirányítani a figyelmünket e művészi szakmára, hiszen az elmúlt száz esztendőben a legádázabb történelmi viharok közepette is talpon tudott maradni, sőt újra és újra feltámadt.

Hegedűkészítők utcája

A Magyar Hangszermíves Céh eredeti szándéka szerint november végétől a Pesti Vigadóban rendezte volna kiállítását, amely a koronavírus-járvány miatt a virtuális térbe szorult. Így a programot átalakították, s az elkövetkező néhány hónapban rövid portréfilmekkel, valamint zenei aláfestéssel és műalkotásokkal színesített fotómontázsokkal hívják fel a figyelmet a magyar hangszerkészítés mesterségére. A tájékoztató szerint a vonós hangszereket, fa- és rézfúvós különlegességeket, orgonát, zongorát, historikus és népi hangszereket mint műalkotásokat mutatják be, melyek értelmezéséhez zenei témájú képző- és iparművészeti alkotások járulnak hozzá Nemes László festőművész, Kósa Klára keramikusművész akadémikus és Mónus Béla népi szobrászművész jóvoltából. A program összefogója, szakmai kurátora Szerényi Béla hangszerkészítő mester, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Magyar Hangszermíves Céh elnöke.

Fotó: MMA

A nemzeti összetartozás évében sokszínűen vonultatja fel hazánk a ma is egyértelmű Kárpát-medencei együttműködéseket. Ebben a hangszerkészítés sem lehet kivétel, hiszen a méltán világhírű magyar előadóművészet hangszeres alapjait a XIX. század végén kivirágzó és világszínvonalú hazai hangszerkészítés tette le – áll a közleményben. Például a századfordulón Budapesten, a Zeneakadémia körül egész utcája volt a hegedűkészítőknek – a mai Liszt Ferenc tér éttermeinek helyén. A Schunda, Stowasser és Mogyoróssy gyárak ontották a kiváló minőségű hangszereket – cimbalomból és tárogatóból milliós nagyságrendben készültek instrumentumok, az Angster és Rieger orgonaüzemek pedig beépítették a Kárpát-medence templomait ma is remekül működő orgonákkal.

Trianon után

Ezt a virágzó iparágat tette tönkre Trianon, majd a kegyelemdöfést a kommunizmus adta meg. A nagyhírű Pilát–Sáránszky hegedűkészítő műhely mesterei ipari szövetkezetbe tömörítve még úttörősípokat is készítettek, az 1880-as években alapított Müller zongorakészítő manufaktúra csak vegetált, a Stowasser tárogatóüzem gépeit egyszerűen tönkretették. Ennek ellenére az elhivatott mesterek ilyen körülmények között is biztosították a szakma fennmaradását, tudásukat az ipari szövetkezetekben adták tovább a következő generációknak és mindent elkövettek, hogy a hangszerész iskola újra nemzetközi rangra emelkedjen. Nekik köszönhető, hogy a rendszerváltozás után újraindulhattak – még ha szerény körülmények között is – a különböző hangszerész műhelyek. Sáránszky Pál hegedűkészítő mester tanítványai sorra alapították üzleteiket ismét Budapest belvárosában, a Müller zongorakészítő család újra a szakma élére állt, az Angster orgonaépítő gyár hagyományait a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra folytatta, a tárogatót mára újra világszínvonalúvá emelte Tóth József mester.

Az ezredforduló egyre élénkebb hangszerész világát színesítette a hetvenes évektől virágjába borult régizenei és népzenei mozgalom, míg napjainkban az elektronikus hangszerekben van a legtöbb innováció. Mint a közlemény felidézi, a magyar hangszerkészítés megmaradásának és fejlődésének garanciája a szakma zártságában és céhes hagyományaiban keresendő. Ahogy zenei anyanyelvünk apáról fiúra hagyományozódik, úgy a hangszerész mesterség mesterről tanítványra öröklődik. Ezt a folyamatot mutatja be a kiállítás, elsősorban a mesterek és hangszerfejlesztések megjelenítésével, az újra megerősödött Kárpát-medencei együttműködések ábrázolásával.

Fotó: MMA

Az online tárlat középpontjában az alkotóművészek és az előadóművészekkel együtt munkálkodó mesterek állnak. A kiállítás többnyire a jelenkor innovációira alapoz, de érzékelteti a műhelyek hagyományait, öröklött és életben tartott folytonosságát. A tárlat nem szakkiállítás és nem seregszemle, sokkal inkább válogatás a fent említett szempontok szerint. Minden hangszertípust felvonultat, így a klasszikus hangszereken kívül nagy hangsúlyt fektet a historikus és népi hangszerekre is. Természetesen a Kárpát-medence egészéből válogat, sőt a diaszpórában alkotó mesterek munkái is megjelennek.

Tavaszi koncert mesterhangszerekkel

A közlemény arra is kitér, hogy a virtuális programban tizenkét dokumentumfilm (mesterek portréi, műhelyek és hangszerek bemutatásai) és nyolc internetes fotókiállítás (fotómontázsok zenei aláfestéssel és szöveges ismertetőkkel a kiállításra szánt hangszerekről és képzőművészeti alkotásokról) kerülnek publikálásra november 30-ától heti rendszerességgel a Magyar Hangszermíves Céh YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján és közösségi oldalain, továbbá a résztvevő szakmai szervezetek online felületein.

Tavasszal a virtuális kiállítás anyagát DVD-melléklettel ellátott katalógusban is megjelentetik, melyet remélhetőleg a járványhelyzet enyhültével egy koncerttel egybekötve mutatnak be a Pesti Vigadóban, olyan zenei produkciókkal, amelyeken a hazai zenei élet kiválóságai magyar mesterhangszereken muzsikálnak. A hangversenyen a klasszikus hangszerek mellett a historikus, népi és elektronikus hangszerfejlesztéseket is láthatja a közönség.