
Fotó: Roger Stephenson
Nem csoda, ha még abban az esztendőben az amerikai Blues Music Awardra jelölték, az év akusztikus előadója kategóriában, 2014-ben pedig Moving című lemeze kapott jelölést a Blues Blast Music Awardson.

Fotó: Marylin Stringer
Két év elteltével Three Chords Too Many korongja érdemelt ki jelölést az Independent Blues Awardon mint az év legjobb akusztikus bluesalbuma.
Mindezek után, 2018-ban hazatért.
– Ez az Amerika nem az, ami akkor volt, amikor én 2004-ben kimentem. De 2004-ben a már régóta kint élő magyarok meg azt mondták: ez már nem az az Amerika, ami a kilencvenes években volt. Nekem ennyi elég volt. Én mindent megkaptam, amiért kimentem. Megértettem, miről szól a blues és a mögötte élő gyönyörű, afroamerikai kultúra. Kész. Állampolgárságot is igényelhettem volna már sok éve, kettős állampolgár lehettem volna, de ez valahogy nekem nem tetszett. Én magyar vagyok. Elég globális gondolkodású, de magyar. Mióta hazajöttem, többször elmondtam, hogy az Egyesült Államok semmivel sem tutibb hely, mint Magyarország. Állítom ezt úgy, hogy tizennégy évig éltem ott – szögezte le Little G. Weevil, akivel maradtunk a komorabb témáknál, mint például mit csinált a kényszerű karantén alatt, ami a muzsikusszakmát nagyon komolyan „megütötte”.
– 2020-ban írtam egy könyvet, 14 saját dalt, kiadtam egy EP-t júliusban és egy teljes lemezt decemberben. Borzasztó ez a helyzet, hogy az emberek nem jutnak kultúrához, kizárólag a képernyőn keresztül. Aggasztó, mert ezt szemmel láthatóan egyre nehezebben viseli a társadalom.
Szomorú megállapítás, egyben jólesik hallani a véleményt, miszerint a kultúra hiánya károsan hat mindenkire.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!