Életigenlés jókora pimaszsággal

Ma este közvetíti az Operett online a Tajtékos dalok – Boris ­Vian-revü című előadást, amelyben Kocsis Dénes lép színpadra a XX. századi francia irodalom és művészet rendkívül sokoldalú, különc alkotójaként. A színésszel, musicalénekessel Dorian Gray, István király és Boris Vian karakteréről, online színházról és új bemutatóiról is beszélgettünk.

A Tajtékos dalok főbb szereplői: Györgyi Anna, Gubik Petra, Kocsis Dénes és Földes Tamás Fotó: Szobonyai Patrícia

– Az utóbbi években olyan összetett karaktereket alakított, mint például Dorian Gray, István király vagy Boris Vian. Mennyire megterhelő őket eljátszani?

– Minden egyes próbaidőszak és minden egyes szerep teljesen más, s mindegyiknek megvan a nehézsége és könnyebbsége. Dorian Gray karakterének az a nehézsége, hogy meg kell tudni jeleníteni a színpadon azt a romlottságot, amit ő képvisel. Azt is meg kell tudni mutatni, amikor ráébred, mit is tett valójában. István király több mint két órán át szenved, vívódik, ezt iszonyatosan nehéz eljátszani. Boris Viannak pedig megvan a saját nézete a világról, ami a mély és szomorú érzések mellett tele van könnyedséggel, játékossággal. Ráadásul nagyon érdekes, fanyar humor jellemzi az élethez való hozzáállását. Ez a fanyar humor minduntalan jelen van nála, még a drámai helyzetekben is.

– Énektechnikailag mire kell figyelni?

– A Vian-darab nem igényel tenorális éneklést, viszont a dalok stílusát el kell találni. Az előadásban felcsendülő francia sanzonokat úgy kell elénekelni, hogy a nézők átérezzék az ötvenes évek Párizsának hangulatát. A másik két előadás énektechnikailag nehezebb és magasabb szintű fizikális igénybevételt jelent. Embert próbáló feladat, amikor egy-egy online előadást rögzítünk, hiszen majdnem egy éve kisebb intenzitással játszunk, mint korábban, azonban mind színészként, mind énekesként oda kell tennünk magunkat most is. Ezekben az időkben is fontos trenírozni, fizikailag kondícióban maradni, hogy mire kinyit a színház, kitűnő formában legyünk.

– A Kiss Csaba által írt és rendezett revü Boris Vian „Élni annyit jelent, mint nevetni a halálon és belehalni a röhögésbe” gondolata köré épül. Milyen volt belehelyezkedni ebbe az életérzésbe?

– Kiss Csaba rendezése azért fantasztikus, mert igyekezett kiaknázni Vian világát. Mint ismert, Boris Viannál tizenkét évesen szívelégtelenséget diagnosztizáltak, s innentől tudatosan próbált minél többet élni, olyannyira, hogy szinte egyáltalán nem aludt. Folyamatosan a boldogságot és azokat a pillanatokat kutatta, amelyekért érdemes élni. A dalai, dalszövegei és írásai képezik az előadás gerincét. Az a csodálatos ezekben a sanzonokban, hogy többféle érzelmet és gondolatot közvetítenek. Maga a színház is azért varázslatos, mert közvetítünk valamit a színpadon, azonban a néző levonhatja a konzekvenciáit a saját életéhez mérten. Erre az előadásra ez különösképpen igaz. Tavaly március 10-én, Vian 100. születésnapján mutattuk be a darabot, közvetlenül utána bezártak a színházak. Ez az abszurd helyzet tökéletesen passzolt ahhoz a világhoz és életérzéshez, amelyet Vian képviselt. Ha megnézünk róla egy-egy felvételt, azt látjuk, hogy bár mosolyog, de a szeme mindig szomorú. Igyekeztem megmutatni az életigenlését, azt, hogy miként élte rövid életét. Jókora pimaszság, csibészség van a karakterében, ezt akartam felszínre hozni. Számomra és a nézők számára is egy különös utazás ez az előadás, hiszen egy másik világba kalauzol. Az biztos, hogy filmszerű és megosztó színházi élményben lehet része mindazoknak, akik megnézik.

A Tajtékos dalok főbb szereplői: Györgyi Anna, Gubik Petra, Kocsis Dénes és Földes Tamás
Fotó: Szobonyai Patrícia

– Noha az online színház nem pótolja az élő színházélményt, de kiegészítheti. Mit gondol erről?

– A streamelt előadások nem helyettesítik az élő színházi darabokat, mégis egyrészt lehetővé teszik, hogy a nézők olyan közeli felvételeket láthassanak, amelyeket csak az első tíz sorban ülők láthatnak a színházban, másrészt vidéki, sőt külföldi nézőkhöz is elér. Nem hiszem, hogy az egyik vagy a másik változat jobb vagy rosszabb. Arról van szó, hogy elérhető áron juthatnak el színházba az emberek, megkapják azokat a dalokat, jeleneteket és szereplőket, amelyeket/akiket szeretnek, csak más csatornán. És azt sem hiszem, hogy egy néző, aki szereti az online előadásokat, nem lépi át többé a színház kapuját.

– Új előadásokban láthatja önt a közönség idén?

– Augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékokon a West Side Story Tonyját alakítom. Tíz évvel ezelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban már játszottam ugyanezt a szerepet, úgyhogy a karakter ismerős, de az előadás más lesz. Előtte pedig a Puskás, a musical címszerepében láthat a közönség Budapesten és vidéken is. Nagyon várom már ezt a bemutatót, mert szeretem a magyar focit, az Aranycsapat tagjait pedig különösen tisztelem. A Mozart című musical címszerepe után – amely eddigi pályám legmeghatározóbb szerepe volt – a Puskás, a musical címszerepét alakítani legalább olyan izgalmas feladat lesz. Úgyhogy remélem, mielőbb színpadra állhatok.