Megújult Bodajkon a legrégibb magyar búcsújáró hely

Festői szépségű táj, kirándulásra és túrázásra is kiválóan alkalmas a Székesfehérvártól északra, a Móri-árokban, a Bakony keleti peremén található Bodajk. Mi mégsem a túra miatt kerestük fel a helyet, hanem mert itt található a nemrég felújított Segítő Szűz Mária-kegyhely. Ma nem tartozik a leglátogatottabbak közé, pedig egy nagy múltú, államiságunkkal is összekapcsolódó kegyhelyről van szó. Bodajk már Szent István király korában is ismert település volt, előbb kápolnát építettek itt, amely az évszázadok folyamán barokk templommá bővült, és idővel a legrégibb magyar búcsújáró hely lett.

Bodajk Település. 20201002 Bodajk Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A felújítás

Mórocz Tamás elmondta, hogy ötéves előkészítő munka előzte meg a Segítő Szűz Mária-kegyhely felújítását és a Szent Imre-zarándokház kialakítását. 2016 októberében elkezdődött a templom barokk bútorzatának, műtárgyai­nak és faoltárának teljes restaurálása, amelyek a beruházás végén kerültek vissza eredeti helyükre. Ráadásul új zarándokház épült a GINOP-pályázat segítségével, hogy ne csak átutazzanak a zarándokok, hanem több időt töltsenek el Bodajkon és környékén.

A bodajki templom megújult belseje Fotó: Bach Máté

– Olyan épületegyüttes jött létre, amely a modern kor technológiájával felújítva méltó lesz ahhoz a múlthoz, amelyben született, tisztelve a kort, az időt, az átimádkozott kegyhelyet – tette hozzá az atya,

aki bemutatta nekünk a 2012 óta tartó fejlesztéseket, a templom külső, a hozzá tartozó kolostor, illetve a hátsó díszudvar megújítását. Ismertette a kegyoltár és egyéb, a kegytemplomban található bútorzat (karzatrács, szószék, mellékoltárok) restau­rálását, amely legnagyobbrészt egyházmegyei támogatásból és a hívek adományaiból valósulhatott meg, és amelyhez a kegytemplom belső műszaki állapotának javítása társult. A plébános elmondta, a kegyoltár restaurálásának folyamatában értesültek arról, hogy a magyar kormány a kegyhelyet a Székesfehérvári Egyházmegyén keresztül 500 millió forintos vallásturisztikai támogatásban részesítette. A szeptemberi Mária-napi búcsúi szentmisén, a kegyhely mostani felújítása alkalmával a székesfehérvári megyés püspök atyától, Spányi Antal püspöktől Szent István király koponyájából kaptak csont­ereklyét.

A kálváriadombon

Utunk végén az 1736-ban épített kálváriadomb felé vettük az irányt, mely a templommal szemben található. A barokk kálvária szerves része az Úr tömlöce kápolna, amely az 1750-es években épült, és kisebb-nagyobb átépítésekkel eredeti állapotában látható a kálvária tövében. A régi barokk kálvária állomásainak része volt az Úr tömlöcben való szenvedésének láttatása, ami ebben a kápolnában foglalt helyet.

Meredeken kaptató ösvény vezet a stá­ciók mentén a kopár dombtetőn álló keresztekig.

Stációit bejárva lélekben és kegyelmekben gazdagodva tekintettünk a hegytetőre érve a túlsó hegyre, melynek oldalán felsejlett ­Csókakő vára. Alattunk a kegyhely, melynek igézete örökre bevésődik a zarándokok szívébe.

A kálváriadomb tetején Fotó: Bach Máté

Átimádkozott kegyhely

„A bodajki kegyhely rejtett szépsége, igazi volta feltárult előttünk a többéves felújítás utáni örömünnepben. Szent István visszatérése – ereklyéje folytán – a csodálatot kiváltó méltóságú új misézőoltárba, mely mint az evangéliumban olvasható krisztusi hit sziklája hirdeti önmagában is a befogadott Szent nagyságát, kiről a Fő nagysága tükröződik vissza. Megállni, meghajolni, megcsókolni, misézni egy ilyen oltáron leírhatatlan… Mostantól nemcsak a kegyoltár díszét jelentő kegykép miatt, hanem a szent király ereklyéje miatt is illő Bodajkon az oltárkerülés, melynek régi hagyományát visszahoztuk” – írta Mórocz Tamás atya tavaly szeptember 19-én, egy héttel a bodajki Mária-napi búcsú után. Írásában arra emlékeztetett, hogy az alapítók 1695 körül kezdték építeni a középkori kápolna falait, és nem is gondolták volna, hogy később nemzeti szentély lesz, amit nagyjaink, Prohászka Ottokár, Mindszenty József bíboros és sok hitvalló jelenléte tett és tesz nemzetünk lelki felemelkedéséért át­imádkozott kegyhellyé.

„»Ó, mily félelemmel tiszteljük ezt a helyet; ez az Isten háza és kapuja a mennynek.«” Fotó: Bach Máté

„Még nagyszüleink emlékezhetnek arra, hogy a szentélybe az oltárkerülésre térdelve lehetett jönni, a térdelő-mászó emberektől kikoptatott tardosi mészkő burkolat hirdeti ezt az alázatot, hitet. A sok csoda, a kis mankó, a kéznyomot hordozó ruhadarab, a hálaajándékok sokasága, az imameghallgatások százainak emléke, melyekről eszébe jut az embernek a Szentírás szava: »Ó, mily félelemmel tiszteljük ezt a helyet; ez az Isten háza és kapuja a mennynek.«”