Tündérút – Égre írt magyar emlékezet

Évtizedek óta kutatja a csillagmítoszokat Péter Tamás grafikus, akinek legutóbb A Tündérút rajzolattyának kifestője és a hozzá tartozó, azt magyarázó Élő Égi Igazság – A tündérúti 13 csillagkép mithológiája, a magya népek égbe írt emlékezete című, gazdagon illusztrált kötete jelent meg. A könyvek kapcsán ősműveltségről, égre írt ősi történetekről és arról is beszélgettünk a szerzővel, az égbolton túl hol tűnnek fel a csillagképek.

Családi neveltetésén és neves kutatók tanításain keresztül szívta magába az ősműveltséget. Nagy hatással volt rá Molnár V. József néplélek- és néprajzkutató, Pap Gábor művészettörténész, Kiss Dénes író, aki a Trianon Társaság elnöke volt, Kocsis István drámaíró és Zétényi Zsolt ügyvéd, író. De alapvetőnek Magyar Adorjánt, a magyar ősműveltség egyik jeles leíróját és Ipolyi Arnold püspök munkásságát tartja. Ahogy a Tündérút kifestőkönyv utóbeszédében olvashatjuk, noha Fazekas Mihály 1826-ban Debrecenben megjelentetett Csillag­óra című műve az égen való tájékozódást ismertette, nem szólt az ősi csillagképek ismeretéről. Az utóbeszéd kronológiájából pedig az is kiderül, Péter Tamás mely csillagmítoszi műveken keresztül jutott el a Tündérút tizenhárom csillagképéig. Mint meséli, Ipolyi Arnold 1854-ben adta ki a Magyar Mythológiát, 1855-ben pedig megjelent Lugossy József Ősmagyar Csillag­ismei Közleménye, ám ezekben a kiadványokban még nem volt képi ábrázolás, miközben rengeteg égtérképet ismerünk az ókortól egészen napjainkig. Gondoljunk csak Dürer, ­Bayer vagy Hevelius égtérképére. – Fontos még megemlíteni Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok című művét is, amely 1916-ban jelent meg, ugyanis ebben Nagy Sándor grafikus kifejezetten a népmeséink, hagyományaink alapján rajzolta meg a csillagképeket – fejti ki Péter Tamás.

A csillagképek körülölelnek bennünket. Erről szól az Élő Égi Igazság című kötet. A mintegy kétszáz oldalas könyvben a csillagképek mellett megcsodálhatjuk a régi magyar templomok megmaradt festett kazettás mennyezeti képeit és a régi magyar nemesi címereket. Mindkettő szoros kapcsolatot mutat az ősi csillagképekkel. A Keleti pályaudvar ajtóinak kilincscilinde­rein megtaláljuk a koronázott Anna Égkirálynőt, a Szent Korona pedig fent van az égbolton is.

A csillagképek körülölelnek bennünket. Erről szól az Élő Égi Igazság című kötet.

A Szent Korona ­misztérium. A magyarság, a magyar állam, a Magyar Királyság szellemi és lelki tartóoszlopa. – Ráadásul minden hagyományunk égből hozott koronaként, angyal hozta koronaként említi – jegyzi meg Péter Tamás, aki először Miskolc környékén fedezte fel a templomok festett kazettás mennyezeteit, amelyekben ott rejtőznek a Tündérút csillagképei, a virág- és növényábrázolások között. Ezen a virágnyelven beszél a zalaszentgyörgyi református templom kazettás mennyezete is 1517-ből, de egészen az ­1800-as évek közepéig találunk ilyen képeket több mint száz templomunkban. A könyvek szerzője címereket rajzolt és festett, tanulmányozta az európai és a Kárpát-medencei magyar királyság címereinek a leírásait, emlékeit. – Több százezer címeren valamelyik csillagkép látható. Ha megnézzük például a gróf Wesselényi család címerét, Poszeidón feleségét, Amphitrite tengeristennőt látjuk. Milyen érdekes, hogy az 1838-as pesti árvízben Wesselényi Miklós menti a bajba jutottakat!

A mitikus történet, amit a névtelen hősök az égre írtak, s időről időre szájhagyomány útján öröklődött tovább a következő nemzedékekre, mára szinte kiveszőben van. Épp ezért Péter Tamás úgy véli, a csillagképekben rejlő tudást a kifestőkönyvek segítségével át kell adni a gyerekeknek, hogy ne csak hallják a magyar mese- és népdalkincsben magyar identitásuk és műveltségük alapjait, de láthassák is az égi fundamentumot a csillagképekben. Mint mondja, a meséket azért kell olvasnunk, hogy az éggel kapcsolatban maradjunk. Az Élő Égi Igazság kötet pedig arra szolgál, hogy ha a gyerekek kérdeznek, válaszolhassunk.

A Napút rajzolattyának kifestője, A Tündérút rajzolattyának kifestője és az Élő Égi Igazság című könyv elérhető a Magyarmenedék.com, a Püski.hu és a Líra.hu portálokon.