Tündérút – Égre írt magyar emlékezet

Évtizedek óta kutatja a csillagmítoszokat Péter Tamás grafikus, akinek legutóbb A Tündérút rajzolattyának kifestője és a hozzá tartozó, azt magyarázó Élő Égi Igazság – A tündérúti 13 csillagkép mithológiája, a magya népek égbe írt emlékezete című, gazdagon illusztrált kötete jelent meg. A könyvek kapcsán ősműveltségről, égre írt ősi történetekről és arról is beszélgettünk a szerzővel, az égbolton túl hol tűnnek fel a csillagképek.

A Tündérút rajzolattyának kifestője és a Napút rajzolattyának kifestője mutat két utat, hogyan látták az ősidőkben a csillagokba rejtett ősképeket elődeink. Az ősképek ma is élnek, égi minta lett belőlük. Ezernyi léleklámpásként ragyogva mutatják az útját halhatatlan Napnak, népnek. Péter Tamás grafikust mindig is érdekelte az ősi népek kultúrája és csillagmítoszai. Több évtizedes kutatásainak eredménye a negyvennégy ősi csillagkép helyreállítása és a három égi út (Napút, Tündérút, Szerelemút) közül kettő (Napút, Tündérút) megjelentetése. A kilencvenes években került a kezébe Santillana és Dechend Hamlet malma című könyve, amely, mint mondja, megkísérelte összeszedni a csillagmítoszi hagyományokat, mely a szerzők szerint az euró­pai műveltség alapja, ám az egységes magyarázat elmaradt. Harmincöt nép csillagmítoszát tárgyalták, de a magyar őskirályságot még csak meg sem említették. Ez annyira felháborította, hogy egyre inkább elmélyült a témában. Rádöbbent, hogy a hellén–római műveltségnél jóval ősibb ógörög mítosz az euró­pai műveltség alapja, mely alapve­tően egyezik a kus–szkíta–hun–magyar mítoszokra épülő ősműveltségünkkel. De miért kellett és kell ma is ezt a tudást elleplezni és megtagadni?

Családi neveltetésén és neves kutatók tanításain keresztül szívta magába az ősműveltséget. Nagy hatással volt rá Molnár V. József néplélek- és néprajzkutató, Pap Gábor művészettörténész, Kiss Dénes író, aki a Trianon Társaság elnöke volt, Kocsis István drámaíró és Zétényi Zsolt ügyvéd, író. De alapvetőnek Magyar Adorjánt, a magyar ősműveltség egyik jeles leíróját és Ipolyi Arnold püspök munkásságát tartja. Ahogy a Tündérút kifestőkönyv utóbeszédében olvashatjuk, noha Fazekas Mihály 1826-ban Debrecenben megjelentetett Csillag­óra című műve az égen való tájékozódást ismertette, nem szólt az ősi csillagképek ismeretéről. Az utóbeszéd kronológiájából pedig az is kiderül, Péter Tamás mely csillagmítoszi műveken keresztül jutott el a Tündérút tizenhárom csillagképéig. Mint meséli, Ipolyi Arnold 1854-ben adta ki a Magyar Mythológiát, 1855-ben pedig megjelent Lugossy József Ősmagyar Csillag­ismei Közleménye, ám ezekben a kiadványokban még nem volt képi ábrázolás, miközben rengeteg égtérképet ismerünk az ókortól egészen napjainkig. Gondoljunk csak Dürer, ­Bayer vagy Hevelius égtérképére. – Fontos még megemlíteni Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok című művét is, amely 1916-ban jelent meg, ugyanis ebben Nagy Sándor grafikus kifejezetten a népmeséink, hagyományaink alapján rajzolta meg a csillagképeket – fejti ki Péter Tamás.

A csillagképek körülölelnek bennünket. Erről szól az Élő Égi Igazság című kötet. A mintegy kétszáz oldalas könyvben a csillagképek mellett megcsodálhatjuk a régi magyar templomok megmaradt festett kazettás mennyezeti képeit és a régi magyar nemesi címereket. Mindkettő szoros kapcsolatot mutat az ősi csillagképekkel. A Keleti pályaudvar ajtóinak kilincscilinde­rein megtaláljuk a koronázott Anna Égkirálynőt, a Szent Korona pedig fent van az égbolton is.

A csillagképek körülölelnek bennünket. Erről szól az Élő Égi Igazság című kötet.

A Szent Korona ­misztérium. A magyarság, a magyar állam, a Magyar Királyság szellemi és lelki tartóoszlopa. – Ráadásul minden hagyományunk égből hozott koronaként, angyal hozta koronaként említi – jegyzi meg Péter Tamás, aki először Miskolc környékén fedezte fel a templomok festett kazettás mennyezeteit, amelyekben ott rejtőznek a Tündérút csillagképei, a virág- és növényábrázolások között. Ezen a virágnyelven beszél a zalaszentgyörgyi református templom kazettás mennyezete is 1517-ből, de egészen az ­1800-as évek közepéig találunk ilyen képeket több mint száz templomunkban. A könyvek szerzője címereket rajzolt és festett, tanulmányozta az európai és a Kárpát-medencei magyar királyság címereinek a leírásait, emlékeit. – Több százezer címeren valamelyik csillagkép látható. Ha megnézzük például a gróf Wesselényi család címerét, Poszeidón feleségét, Amphitrite tengeristennőt látjuk. Milyen érdekes, hogy az 1838-as pesti árvízben Wesselényi Miklós menti a bajba jutottakat!

A mitikus történet, amit a névtelen hősök az égre írtak, s időről időre szájhagyomány útján öröklődött tovább a következő nemzedékekre, mára szinte kiveszőben van. Épp ezért Péter Tamás úgy véli, a csillagképekben rejlő tudást a kifestőkönyvek segítségével át kell adni a gyerekeknek, hogy ne csak hallják a magyar mese- és népdalkincsben magyar identitásuk és műveltségük alapjait, de láthassák is az égi fundamentumot a csillagképekben. Mint mondja, a meséket azért kell olvasnunk, hogy az éggel kapcsolatban maradjunk. Az Élő Égi Igazság kötet pedig arra szolgál, hogy ha a gyerekek kérdeznek, válaszolhassunk.

A Napút rajzolattyának kifestője, A Tündérút rajzolattyának kifestője és az Élő Égi Igazság című könyv elérhető a Magyarmenedék.com, a Püski.hu és a Líra.hu portálokon.