Egy szexuális ragadozó portréja I. rész

A kétezres évek végéig a közvélemény szemében Jeffrey Epstein a sokak által csodált szupergazdagok egyike volt, alakját ugyanakkor némi titokzatosság övezte. Ezt akkoriban annak tudták be, hogy zárkózott személyiség, ám – mint az a Hatalom és perverzió: A Jeffrey Epstein-sztori című, négyrészes dokumentumfilmből kiderül – a milliomos jó okkal kerülte a nyilvánosságot: kiskorú lányok százain élte ki pedofil hajlamait. És ez még nem minden...

Forrás: Netflix.com

A négyrészes alkotás 2005-ben veszi fel a fonalat: a környékbelieknek ugyan feltűnt, hogy rengeteg nő jár a milliomos Epstein Palm Beach-i villájába, ám arról, hogy mi folyik a falak között, nem volt tudomásuk. Az év tavaszán aztán egy tizennégy éves lány feljelentette a férfit a vele történtek miatt.

Mivel a nyomozócsoport vezetője úgy gondolta, hogy egyéb sértettek is lehetnek, a rendőrség kutakodni kezdett. Csakhamar kiterjedt – túlnyomórészt 14–17 éves, tehát általános- és középiskolás korú – lányokból álló személyi kört sikerült legalább részben feltárniuk.

A dokumentumfilmben megszólaló sértettek elmondták, hogy pénzkeresés ürügyén invitálták őket a milliomos villájába, ugyanis egy gazdag embernek masszázsra van szüksége.

Ám miután beléptek az e célra kialakított szobába, Epstein csakhamar nyilvánvalóvá tette, hogy szexuális együttlétet vár tőlük.

Ennek hallatán többen annyira megrökönyödtek, hogy nem tiltakoztak, míg mások megijedtek a visszautasítás lehetséges következményeitől, így megtették, amit a férfi kért, illetve javasolt. Minden alkalom után kétszáz dollárt kaptak tőle.

De azok sem feltétlenül szabadultak, akiknek elég lélekjelenlétük volt ahhoz, hogy nemet mondjanak. Epstein megkérdezte tőlük, ez esetben vannak-e barátnőik, akik szeretnének pénzhez jutni? Mert ha igen, hozzák el őket ide, és mindannyiuk után megkapják ugyanazt az összeget, amit az együttlétet követően fizetett volna: kétszáz dollárt. (Egyikük a két-három év alatt, amíg e „toborzói munkát” végezte, negyven-hatvan lányt mutatott be a férfinak.)

És hogy mi várt azokra, akikkel elégedett volt? Erre egy másik megszólaló világított rá, személyes élményeit felidézve. Neki nem csupán Epsteinnel kellett foglalkoznia – a milliomos rendszeresen „kölcsönadta” őt a barátainak és üzletfeleinek, hogy ugyanazt tegye velük is, amit vele.

2005 októberében a Palm Beach-i rendőrség elérkezettnek látta az időt, hogy házkutatást tartson Epstein rezidenciáján. Bár az épületben számos erotikus műalkotást és fotót találtak – sőt, a falakon tulajdonképpen minden a meztelenségről szólt –, a döntő bizonyítékként felhasználható számítógépeket és a merevlemezeket érkezésük előtt eltávolították, letörölték.

A milliomos tehát tisztában volt vele, hogy nyomoznak utána, és a házkutatás időpontjáról is jó előre értesült. Valaki súghatott neki.

Az ügy 2006-ban került ügyészségi szakaszba. A vád arra épült, hogy a sértettek a szexuális aktus után pénzt fogadtak el Epsteintől, így a fő pont a prostitúció elősegítése (köznyelven futtatás) volt. Az eljárás tehát nem érintette volna a kiskorúakkal kezdeményezett, rendszeres szexuális érintkezés vagy abúzus kérdését. A Palm Beach-i rendőrfőnök ezért az FBI-hoz fordult.

A Szövetségi Nyomozóiroda 2006 nyarán átvette az ügyet a helyi rendőrségtől, és további harminc-negyven áldozatot kutatott fel, akik vállalták, hogy tanúskodnak Epstein ellen. A sértettek – jogi képviselőikkel együtt – úgy vélték, hogy a férfi börtönben tölti hátra lévő éveit. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor 2008 nyarán kiderült: a milliomost védő, nyolctagú, nagynevű sztárügyvédeket tömörítő jogászcsapat peren kívül megegyezett az ügyészséggel.

A vádalku értelmében Epstein bűnösnek vallotta magát prostitúció elősegítésében, és elfogadta, hogy tizennyolc hónapot börtönben kell töltenie – cserébe megnevezett és meg nem nevezett társaival együtt mentesült minden egyéb vádpont alól.

A milliomos be is vonult a Palm Beach-ben kijelölt börtönbe. Cellája az intézmény privát szárnyában volt, ajtaját nem zárták, és más kosztot kapott, mint a többi fogvatartott. Emellett heti hat napon át kijárhatott dolgozni a városi irodájába, csupán este nyolcra kellett visszatérnie. És hogy valami igazán abszurd is előkerüljön: a rácsokon kívül töltött időben mindenhová elkísérte egy seriff, akinek negyvenkét dolláros órabérét saját zsebéből fizette.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=-j0rjlfmDx4[/embed]

Tizenhárom hónap letöltése után, 2009 nyarán szabadult, és utána ott folytatta, ahol abbahagyta. Egyebek mellett többször sort kerített rá, hogy magánrepülőgépével állam- és országhatárokon túlra utaztassa a lányokat, nemegyszer a tulajdonában lévő, Karib-tengeri szigetre, amelyet az egyik lány – szintén személyes emlékei alapján – csak „Orgia-sziget”-ként említ a filmben.

A milliomos meghívására Amerika és Európa számos prominens személyisége fordult meg e földdarabon. Nem mindannyian a kicsapongás kedvéért érkeztek, hisz a szemtanúk visszaemlékezései szerint Bill Clinton korábbi amerikai elnök például semmi elítélendőt nem tett – utóbb azonban még azt is megpróbálta letagadni, hogy ott járt, holott a repülési naplók alapján ez egyértelmű.

Epstein kapcsán lépten-nyomon előkerül, hogy kiváló összeköttetésekkel rendelkezett, olyannyira, hogy meggazdagodását is részben ennek lehet betudni.

A film készítői az általános megállapításon túl – miszerint a nyolcvanas években alapozta meg a vagyonát, és utána sokan bízták rá a megtakarításaikat – a következőképpen idézik fel e kívülről káprázatosnak tűnő sikertörténet főbb állomásait:

Jeffrey az érettségi után fizikát hallgatott egy főiskolán, és bár nem fejezte be a tanulmányait – tehát nem szerzett diplomát –, rövid ideig oktatott egy középiskolában. Hogy ez hogyan fordulhatott elő, az nem derült ki, mindenesetre ez az első furcsa mozzanat, amely életpályáját vizsgálva előkerül.

De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy az iskola egyik igazgatósági tagja beajánlotta őt az első Wall Street-i munkahelyére. Itt a főnökei elégedettek voltak a teljesítményével – de jellemét már nem találták feddhetetlennek, mert azzal szembesültek, hogy hamis adatokat adott meg az önéletrajzában. Nemcsak azt állította magáról, hogy megvan a diplomája, még egy sor középiskolát is feltüntetett, ahol „tanított”. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy mindebből egy szó sem igaz, annak rendje és módja szerint kirúgták.

Epstein masszázsra hívta a lányokat, majd szexuális ajánlatot tett nekik Fotó: Netflix.com

’87-ben a Towers Financial Corporation (TFC) nevű cégnél folytatta. E társaság a hírhedt Ponzi-séma alapján dolgozott, vagyis tőzsdei piramisjátékot folytatott, melynek az a lényege, hogy a korábbi befektetőket az újonnan érkezettek pénzéből fizetik ki, egészen addig, amíg össze nem omlik a rendszer. Akik a piramis alján helyezkednek el, mindenképpen rosszul járnak, mert nemhogy hozamhoz nem jutnak, de még a befizetéseik összegét sem kapják vissza.

Steven Hoffenberg, a cég akkori vezetője – aki később csaknem húsz évet töltött börtönben a befektetők megkárosításáért – megszólal a filmben, és elmondja, hogy Epstein oroszlánrészt vállalt a piramisjáték működtetésében. E cél érdekében hazug ígéretekkel csábította a céghez a befektetőket, és naponta követett el olyan bűncselekményeket, mint a részvényárfolyamok meghamisítása. Csak azért nem került hűvösre, mert ő, Hoffenberg nem mert ellene vallani. Ugyanis azt állította magáról, hogy korábban az FBI védett tanúja volt, és még mindig kiváló kapcsolatokat ápol a szövetségi nyomozóirodával.

De Epstein nemcsak a TFC-nél dolgozott ebben az időben, hanem Leslie Wexnernél is. A multimilliomos – Amerikai egyik leggazdagabb embere – őt tette meg pénzügyei kezelőjének. Ez óriási fegyvertény volt, Wexner ugyanis kőkemény üzletember hírében állt, egyáltalán nem arról volt ismert, hogy bármiben átengedné az irányítást, főleg akkor nem, amikor a saját pénzéről van szó.

Hogy Jeffrey mivel vehette rá e döntésre? Egyes feltételezések szerint szexuális vonzerejéhez folyamodott, és – jóképű, tettre kész fiatalemberként – nem is lehetett nehéz dolga. (Maga Epstein – amikor a filmben bemutatott vallomásában múltjának e szakaszáról kérdezik – ugyanakkor határozottan tagadja, hogy biszexuális lenne, vagy hogy homoszexuális kapcsolata lett volna Wexnerrel.)

Hoffenberg mindenesetre még egy elgondolkodtató részlettel szolgál a filmben: Jeffrey annak idején megosztotta vele, milyen tervei vannak a gyarapodásra, a saját kezére akarja játszani Wexner vagyonának egy részét, a pénzt a maga céljainak megfelelően fekteti be, és busás bevételre tesz szert belőle...

Bárhogy is történt, Wexner csak 2007-ben szakította meg a kapcsolatot Epsteinnel, miután rájött, hogy az 46 millió dollárral megrövidítette. (Jeffrey ekkor már maga is szerepelt a legvagyonosabb amerikaiakat összesítő listán.)

Wexner nem nyilatkozott a készítőknek, de bevágtak egy 2019-ben elmondott beszédéből származó részletet, melyben betegesnek, ravasznak és aljasnak nevezte korábbi munkatársát. Ugyanakkor – vegyük észre! – ő sem perelte be, ahogy Hoffenberg sem tette.

(Folytatjuk)