időjárás 23°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Meghalt Jean-Claude Carrière, aki megjósolta korunk poklát

Csejk Miklós
2021.02.09. 15:27
Meghalt Jean-Claude Carrière, aki megjósolta korunk poklát

Nyolcvankilenc éves korában meghalt Luis Bunuel forgatókönyvírója, aki a korszakalkotó filmrendező mellett Milos Forman, Jean-Luc Godard, Louis Malle, Michael Haneke, Peter Brook, Volker Schlöndorff és nem utolsósorban Andrzej Wajda forgatókönyveinek szerzőjeként ismerünk. Amikor átvette az Oscar-díjat életművéért, fontosnak tartotta megemlíteni, hogy minden filmrendezővel, akivel dolgozott, milyen mély lelki kapcsolata, idős korában is hallja a hangjukat. Jean-Claude Carrière, ha teljes életművét nézzük, arról beszélt, hogy pokoli következményei lesznek annak, ha totális szabadságát megkapja az ember.

A filmtörténetben van néhány filmrendező, akik olyan nagy hatással voltak a korabeli és későbbi filmesekre, hogy korszakalkotó filmrendezőknek nevezzük őket. A legnagyobb közülük Ingmar Bergman, de Federico Fellini, Michelangelo Antonioni mellett Luis Bunuel is ilyen filmrendező. Bunuelt Salvador Dali indította el a valóság szürreális ábrázolásának útján, Luis Bunuel pedig Jean-Claude Carrière forgatókönyvírót. Hamar kiderült, hogy Bunuel és Carrière egy gyékényen árulnak, hasonlóan jár az agyuk, a világot, az emberek problémáit nem kívánják valóságosan ábrázolni, hanem éppen fordítva, ha úgy tetszik, kifordítva.

Így született az Egy szobalány naplója, a Nap szépe, a Tejút, a Burzsoázia diszkrét bája, a Szabadság fantomja vagy a Vágy titokzatos tárgya.

Ezek a filmek aztán temérdek alkotóra óriási hatással voltak, és kétségtelen, hogy nemcsak a rendezés, hanem a forgatókönyvben szereplő temérdek ötlet is megtermékenyítően hatott kultúránkra, amely Jean-Claude Carrière-hez köthető.

A lét elviselhetetlen könnyűsége című Kundera-regényt is Jean-Claude Carrière adaptálta Forrás: IMDb.com

Felmerül a kérdés: mi volt igazán különleges Carrière munkáiban?

Elsősorban az, hogy leleplezte, a maga pőreségében mutatta be az emberi gyarlóságot.

Nem dicsérte, nem mutatta föl követendő példaként egy pillanatig sem, sokkal inkább kicsit szomorú tekintettel tárta elénk. A legtöbbször Bunuellel közösen ábrázolt témája a szenvedélybetegség volt. Olyan embereket mutatott be, akik saját szenvedélyeik rabjaként megjárták a poklok poklát. Jean-Claude Carrière, ha teljes életművét nézzük, arról beszélt, hogy pokoli következményei lesznek annak, ha totális szabadságot kap az ember.

A szabadság ugyanis mindig csak pontosan meghatározott keretek között élhető meg igazán, évezredes tabuk fogságában, erkölcsi törvények mentén.

Ha mindez elveszik, egy szürreális anarchiában találjuk magunkat, ahogy ezt temérdek közös filmjükben láthattuk. Jean-Claude Carrière megelőzte a korát, hisz az a szürreális társadalom, amelyben nincsenek erkölcsi törvények, ezért benne bármit megtehet az ember, mára valósággá vált. Ő még a szabadság fantomját, a szabadság félreértelmezésének veszélyeit, mint lehetséges tragikus forgatókönyvet, mint egy lehetséges fenyegetést tárta elénk. Bunuellel közösen elkészített filmjei mára korunk túlhajtott szabadságvágyának kritikájaként is értelmezhetők.

Megelőzte a korát. Forrás: Wikipedia.fr

Carrière 1963-ban a Heureux anniversaire című rövidfilmért kapott Oscar-díjat, és 2015-ben Oscar-életműdíjjal is kitüntették. „Mindegyiküktől tanultam valamit, és jelen vannak most, ebben a pillanatban is. Amikor dolgozom, hallom a hangjukat a fejemben” – mondta, amikor Philip Kaufmantól átvette az Oscar-életműdíjat. A díjátadón arról is beszélt, hogy a forgatókönyvírókról gyakran megfeledkeznek, a szerzők az árnyékban maradnak, nem róluk szólnak a filmes hírek. Éppen ezért a pályafutását elismerő díjat világszerte minden forgatókönyvíró kollégájával megosztotta.

Juliette Binoche Tereza és Daniel Day-Lewis Tomas szerepében Forrás: IMDb.com

Carrière számos műfajban több mint 150 filmes produkcióban dolgozott, nem szólva televíziós munkáiról és könyveiről. Forgatókönyvírást tanított a tekintélyes párizsi La Fémis francia filmiskolában, amelynek megalapításában 1986-ban maga is részt vett. Négyszer jelölték César-díjra, a francia filmakadémia elismerésére, amelyet 1983-ban a Martin Guerre visszatér című filmjéért nyert el. Utolsó munkája a Le sel des larmes című film forgatókönyve volt, amelyet Philippe Garrel rendezett.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.