Értékcentrikus magyar animációs sorozat született

A Vuk és a Pom Pom után új magyar rajzfilmhős született. A Janó Manó és az elveszett harmatcseppek izgalmas képi világgal varázsolja el a gyermekeket, a részeket külön-külön és a sorozat egészét is jól építik fel az alkotók, üdítő a mese pozitív, lélekemelő, értékcentrikus világképe, továbbá külön öröm, hogy szarvasok segítik a főhőst kalandjai során.

Az alkotás azt üzeni a gyermekeknek, hogy a pozitív erők erősebbek, mint a negatív energiák Forrás: mafab

A magyar mesefilmgyártás mindig is világszínvonalú volt, ezért is igazán ünnepi pillanat, ha új mesefilmhős születik. A Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című sorozat első évadának 13 részét hamarosan teljes egészében láthatja a hazai közönség, az alkotók a művet négy-öt éves kortól minden korosztálynak ajánlják. Janó Manó Csupalomb erdő gondnoka, szeretnivaló figura, okos és jószívű, gondoskodó és védelmező, igazi családfőként apáskodik az erdőlakók családjában. Baj persze adódik, ahogy az életben is sok a nehézség, de Janó Manó nem hátrál meg, ha problémával áll szemben, így mindig hamar jön az ötlet, a megoldás. A mese azt üzeni a gyermekeknek, hogy nem kell megijedni, mert világunk úgy épül föl, hogy a pozitív erők erősebbek, mint a negatív energiák. Viszont azzal is szembesíti a gyermekeket, hogy a világ teli van negatív energiákkal is, ezért fontos, hogy körültekintő legyen az ember.

Az alkotás azt üzeni a gyermekeknek, hogy a pozitív erők erősebbek, mint a negatív energiák
Fotó: mafab

Janó Manó bátor. Az a férfiminta, amelyet közvetít és amely a ma készülő mesék többségéből hiányzik, az egyik legfontosabb üzenete a sorozatnak. Mert hiába élhető és jól berendezett Csupalomb erdő – ezt a minden rész előtti felvezető zene sugallja, és mivel mindig ugyanaz a zene, biztonságérzettel is eltölti a gyermekeket –, küzdeni kell, mert küzdelem nélkül nem mennek a dolgok. Ezt tanították régen is a népmesék, ezen a küzdelmen van Janó Manó történetei esetében is a hangsúly. Ez is fontos üzenet mai világunkban, amikor például a reklámok többsége azt sugallja, hogy elég megvásárolni a dolgokat, és küzdelem nélkül ölünkbe pottyan a boldogság. Pedig ez nincsen így. A boldog pillanatokért nagyon sokat kell dolgozni.

Az is szembetűnő, ha Herkó Attila és Miklósy Zoltán alkotását nézi az ember, hogy Janó Manót kalandjaiban a szarvasok segítik, így bár közvetve, de a magyar mitológiára is utal a sorozat, könnyű asszociálni a csodaszarvasra, amely előtt még a gyors és erős fogú farkasok is úgy meghunyászkodnak, hogy szép nézni, ugyanis a csodaszarvas területe szent és sérthetetlen. A másik érdekessége a mesesorozatnak, hogy a harmatcseppeket veszik el Csupalomb erdő lakóitól, és ilyenkor a felnőtt nézők nem tudnak másra gondolni, mint korunk egyik legfontosabb problémájára, az ivóvízért való küzdelemre.

Nagyon elegáns megoldása a mesének a narrátor szerepeltetése, aki önmagában is mesehős, bár csak a hangját halljuk. Mintha egy angyal vagy maga a Jóisten szólalna meg, akiről kiderül, hogy mindent lát, mindent tud, többet is, mint ami a képkivágáson látható. Érdekes, hogy a negatív erővel szemben vannak pillanatok, amikor visszavonul, hogy aztán a szereplőket leleménnyel teli hittel felruházva győzedelmeskedjen. Modern megoldás, hogy a narrátor beszélget saját szereplőivel, akiket a dramaturgia logikája szerint ő maga mesél, ezt akkor is gondoljuk, ha nem halljuk a hangját, csak látjuk a cselekmény. Mindez arról is szól, hogy a hősök önálló döntések meghozatalát segítő szabadsággal is rendelkeznek, ami egészen elképesztő létfilozófiai, teoló­giai mélységeket is ad a mesének. A néző pedig azt veszi észre magán, hogy részről részre haladva nemcsak Janó Manót szereti meg egyre jobban, hanem a mesélő is egyre közelebb kerül szívéhez.

Az alkotók az igencsak igényes, korunk mesefilmjeire nem igazán jellemző mély tartalmat egyedi, a 3D-t és a 2D-t ötvöző animációs látványvilággal ruházták fel. Az ilyen technológia révén a 3D-s térben mozgatott kétdimenziós figurák a megszokottól eltérő képi világgal ajándékozzák meg a nézőt, ami azért is fontos, mert a mai gyermekeknek igencsak nagy elvárásai vannak az animációs filmek terén. Érdekesség még, hogy előbb vették fel a hangot, a párbeszédeket, aztán a beszéd dinamikáját figyelembe véve készült az animáció, ami a kép és a hang még szorosabb harmóniáját eredményezi. De nemcsak emiatt harmonikus ez a mese, hanem amiatt is, mert következetes az a világkép, amelyet sugall. Másként: ennél a mesénél tényleg egységben az erő.