Januárban szegényebb lett az EU a britekkel ‒ de úgy tűnik, a traumákból nem könnyű tanulni egyes brüsszeli üvegpalotákban. Néhány nappal az elválás után, a „sokszínűség egységében” fogant EU központjában szemrebbenés nélkül küldték kukába a Minority SafePack 1,1 millió aláírással szentesített polgárjogi kezdeményezését. Érkezett helyette egy 23 hivatalos európai nyelven kiizzadt 23 oldalas leirat, mely szerint Európa nyelvi-kulturális sokszínűségének s a kisebbségi emberi jogok védelmében semmilyen „további jogi aktusra sincs szükség”, ergo, itt van már a Kánaán! Azt azért a brüsszeli fogalmazvány elején büszkén fölemlegetik, hogy a nemi kisebbségi LMBTQI-stratégiához elkészült az (első) ötéves terv. Bezzeg nekik lehet stratégiájuk, meg jogi ez-az-amazuk is? Az ízetlenségre csábító szóvicceket ezennel elhagyjuk…
Apropó vicc, apropó britek. Vicces, hogy épp Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter szeretne az európaiak „tört angolsága” helyett több nyelvi pluralizmust. Egy olasz lap már nyíltan a francia mellett tör lándzsát. Azt persze nem részletezi, hogy ugyan hányan tudják földrészünkön a franciát kevésbé „törten”, mint a magát abszolút világnyelvvé kinövő angolt. És azt sem, hogy a szép, új világban miképpen tárgyal mondjuk egy észt egy lengyellel Beaune módra? Pár perc alatt megtanítják egymásnak a másik anyanyelvét, vagy mégiscsak befut a francia!?
Súlyos szépséghiba a párizsi javaslatban, hogy azon országból jön, mely hideg kegyetlenséggel valósította meg a kulcsnyelvjáráson alapuló standard változat országos kizárólagosságát mindazon nyelvi kisebbségei (például bretonok, baszkok, gascogne-iak) kárára, amelyek 1789 előtt még nem voltak kisebbségek.
Nem beszélve ezen állam diszkriminatív nyelvtörvényéről, mellyel sokfelé szolgált zsinórmértékül az őshonos kisebbségi nyelvek durva elnyomására. Elég a 2009-ben módosított szlovák nyelvtörvényre utalni, amely nemcsak a magyar, de még a szlovák nyelvjárások használatát is akadályozza. Éppen Párizs terhes kisebbségpolitikai örökségének brüsszeli reinkarnációja az, amellyel a Minority SafePacket szembeköpték, s amelynek édes mindegy, hogy lesz-e székely autonómia, s bedarálják-e a kárpátaljai magyar iskolarendszert?

Fotó: MTI/Mohai Balázs
Márpedig utóbbi felett 2023-as céldátummal lebeg Damoklész kardja. Addig felmenő rendszerben fogy a magyarórák aránya elsőtől a tizenegyedik osztályig, utóbbiban már most is tíz–húsz százalék közt lehet magyarul oktatni. Mindeközben a Kárpátokon túlról bérelt alakok terrorizálnak, uszítanak Kárpátalján.
Nem mellesleg a magyar nyelvet már most is tilos a nyilvános szférában használni, jobban mondva a családi és egyházi szférán kívül mindenütt tilos. Igaz, magyar nyelvű vásárlásért-kiszolgálásért csak 2022. július 16-tól büntetnek. A törvényi kuss előtt még tán beszélgethetünk pár jóízűt Csaptól Husztig, akár egy kisboltban is.