A Hazajáró hétről-hétre útra kel, hogy megismertesse a Kárpát-medence csodálatos tájait, természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit, valamint az ott élő emberek mindennapjait. Az M5 csatornán látható sorozat legújabb része a Réz-hegységbe kalauzol bennünket.
– Sokan, amikor Erdélybe, Székelyföldre indulnak, nem állnak meg az útba eső településeken, holott ezek rengeteg csodát tartogatnak a látogatóknak – hívta fel a figyelmet Moys Zoltán rendező, aki mint mondta, az Anonymusnál Igyfan-erdőnek nevezett Réz-hegységben is felfedezetlen csodákra bukkanhatunk.
– Túránkat Rézaljáról, Micske és Tóti magyar szórványfalvakból kezdtük meg. Aztán a Magaslaki Zichy-kastélyon keresztül keltünk át a hegységen, s érintettük Sólyomkő várát is, mely erősen kötődik Borsa Kopasz nádorhoz. Innen Élesd városát kerestük fel, ami a Királyhágó előtti utolsó központi település, majd a Báródság részen ereszkedtünk le, Magyarkakucs és Báródbeznye településein fedeztük fel a fatemplomokat, magyar emlékeket. A magyar történelem kultikus helyén, a Királyhágón keltünk át – mesélte a túra útvonalát a rendező.
Csucsa települését is érdemes kiemelni, amely főként Ady Endre és Boncza Berta miatt vált ismertté, ám fontos magyar történelmi vonatkozása is van. Egyrészt kevesen tudják, hogy itt játszódik az a történet, amikor Kinizsi Pál egy malomkövön nyújtja Mátyás királynak a vizes kupát, de Bem József is innen indította 1848 telén az Erdélyt felszabadító hadjáratát. Moys Zoltán Ady Endre ellentmondásos történetét is felvázolta: Ady erősen internacionalista hangokat pengetett meg még Trianon előtt, látványosan barátkozott a románokkal, köztük Octavian Goga román költővel, későbbi miniszterelnökkel. Goga azonban szembefordult ezzel a barátsággal, s Erdély elszakítását követelte, uszított a magyarok ellen. Aztán Ady 1919-ben bekövetkezett halála után Boncza Berta Gogának adta el a csucsai kastélyt.
A Hazajárók útja ezután ismét az Igyfan-erdőbe vezetett, ahol helybéli túratársaikkal járták be a Nagy Magura környékét, szlovák üvegfúvók falvain keresztül barangoltak, s meglátogatták a három történelmi vármegye, Szilágy, Kolozs és Bihar határvidékét is.
Túrájukat a Fekete-ponor karsztfennsíkon fejezték be, amely a Berettyó forrásvidékénél egy gyönyörű vízesésként tör elő.
Mint megtudtuk, a magazinműsor háromszázadik epizódjához közeledve továbbra is igyekeznek a kevésbé ismert helyszínekre fókuszálni.
– Fontos, hogy kultúrtörténeti emlékeinket, épített örökségünket, történelmi csatáinkat bemutassák, s mindenhol megkeresik azokat a magyarokat, akik az adott helyen élnek, s ma is őrzik kultúrájukat, hagyományaikat. Ám a műsor legfőbb célja, hogy meghozza a kedvet a helyszínek személyes felfedezéséhez – mondta a rendező, hozzátéve, a pandémia elmúltával a távoli országok helyett érdemes előbb saját történelmi hazánkat felfedezni.
Hiszen a turizmus lehet az egyik nemzetmegtartó erő, ami garantálhatja, hogy megmaradunk a Kárpát-medencében.
