A magyarság szent erdejét, az Igfon-t mutatja be a Hazajáró

A Réz-hegységet barangolhatjuk be a Hazajáró című turisztikai magazinműsor legújabb epizódjában, melyet holnap este 18 óra 5 perctől sugároz az M5 kulturális csatorna. Moys Zoltánnal, a műsor rendezőjével izgalmas, a magyar történelem szempontjából emblematikus helyszínekről beszélgettünk.

Forrás: Hazajáró

A Hazajáró hétről-hétre útra kel, hogy megismertesse a Kárpát-medence csodálatos tájait, természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit, valamint az ott élő emberek mindennapjait. Az M5 csatornán látható sorozat legújabb része a Réz-hegységbe kalauzol bennünket.

– Sokan, amikor Erdélybe, Székelyföldre indulnak, nem állnak meg az útba eső településeken, holott ezek rengeteg csodát tartogatnak a látogatóknak – hívta fel a figyelmet Moys Zoltán rendező, aki mint mondta, az Anonymusnál Igyfan-erdőnek nevezett Réz-hegységben is felfedezetlen csodákra bukkanhatunk.

– Túránkat Rézaljáról, Micske és Tóti magyar szórványfalvakból kezdtük meg. Aztán a Magaslaki Zichy-kastélyon keresztül keltünk át a hegységen, s érintettük Sólyomkő várát is, mely erősen kötődik Borsa Kopasz nádorhoz. Innen Élesd városát kerestük fel, ami a Királyhágó előtti utolsó központi település, majd a Báródság részen ereszkedtünk le, Magyarkakucs és Báródbeznye településein fedeztük fel a fatemplomokat, magyar emlékeket. A magyar történelem kultikus helyén, a Királyhágón keltünk át – mesélte a túra útvonalát a rendező.

Ady Endre és Csinszka a csúcsai kastély előtt Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Csucsa települését is érdemes kiemelni, amely főként Ady Endre és Boncza Berta miatt vált ismertté, ám fontos magyar történelmi vonatkozása is van. Egyrészt kevesen tudják, hogy itt játszódik az a történet, amikor Kinizsi Pál egy malomkövön nyújtja Mátyás királynak a vizes kupát, de Bem József is innen indította 1848 telén az Erdélyt felszabadító hadjáratát. Moys Zoltán Ady Endre ellentmondásos történetét is felvázolta: Ady erősen internacionalista hangokat pengetett meg még Trianon előtt, látványosan barátkozott a románokkal, köztük Octavian Goga román költővel, későbbi miniszterelnökkel. Goga azonban szembefordult ezzel a barátsággal, s Erdély elszakítását követelte, uszított a magyarok ellen. Aztán Ady 1919-ben bekövetkezett halála után Boncza Berta Gogának adta el a csucsai kastélyt.

A Berettyó forrásvidékén lévő gyönyörű vízesésnél is jártak

A Hazajárók útja ezután ismét az Igyfan-erdőbe vezetett, ahol helybéli túratársaikkal járták be a Nagy Magura környékét, szlovák üvegfúvók falvain keresztül barangoltak, s meglátogatták a három történelmi vármegye, Szilágy, Kolozs és Bihar határvidékét is.

Túrájukat a Fekete-ponor karsztfennsíkon fejezték be, amely a Berettyó forrásvidékénél egy gyönyörű vízesésként tör elő.

Mint megtudtuk, a magazinműsor háromszázadik epizódjához közeledve továbbra is igyekeznek a kevésbé ismert helyszínekre fókuszálni.

Moys Zoltán és Schödl Dávid a Kárpátok legmagasabb csúcsán

– Fontos, hogy kultúrtörténeti emlékeinket, épített örökségünket, történelmi csatáinkat bemutassák, s mindenhol megkeresik azokat a magyarokat, akik az adott helyen élnek, s ma is őrzik kultúrájukat, hagyományaikat. Ám a műsor legfőbb célja, hogy meghozza a kedvet a helyszínek személyes felfedezéséhez – mondta a rendező, hozzátéve, a pandémia elmúltával a távoli országok helyett érdemes előbb saját történelmi hazánkat felfedezni.

Hiszen a turizmus lehet az egyik nemzetmegtartó erő, ami garantálhatja, hogy megmaradunk a Kárpát-medencében.