– Ön sikeresen ötvözi a művészi és a tudományos pályát. Melyik áll közelebb önhöz?
Új magyar horrort is nézhet a Cinema City Filmünnepen
Közönségtalálkozókkal és filmklubbal is várják a közönséget.
– Ön sikeresen ötvözi a művészi és a tudományos pályát. Melyik áll közelebb önhöz?
– Voltak zenei mestereim, tudós mestereim, de nem tudtam és nem is akartam soha választani a két út között. Mindig énekeltem. Az éneklés természetes önkifejezési forma számomra, olyan, mint a levegő. A népzene talált meg engem, már az anyaméhben, édesanyám mindig énekelt. Beleszülettem egy olyan szerves, élő hagyományba, amelyben ez volt a legtermészetesebb ön- és közösségi kifejezési mód. Egy alföldi magyar családban nőttem fel, ahol az éneklés a mindennapok természetes része volt. A nagy családunkban egy-egy ünnepi vagy közös munkaalkalom során összegyűltek a szomszédok, a rokonok és együtt énekeltek. Így a népdaléneklésről legtöbbet családomtól, majd a falusi parasztasszonyoktól tanultam. Az éneklés éltető közeg lett számomra. Tanultam zenét, de jó tanuló voltam, ragadtak rám az idegen nyelvek és érettségi után nem zenei pályára mentem, hanem a bölcsészkarra. József Attila születésnapján születtem, a költő A Dunánál című versének sorai kamaszkoromban tudatosultak bennem, azóta is kísérnek a pályámon. Így kerültem a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarára, hiszen ő is ott tanult.
– Szegedi bölcsészhallgatóként indult el első népdalgyűjtő útjára a Kárpát-medence különböző magyar lakta vidékeire.
– Igen, diákkoromban, a tanáraimnak és a táncház mozgalomnak is köszönhetően, tudatosabban kezdtem érdeklődni a népzene más, addig ismeretlen műfajai, dialektusai iránt. Húszévesen indultam első népdalgyűjtő utamra a moldvai csángó énekesek közé, aztán Moldvába Domonkos Pál Péter bácsi hatására. Az egyetemen Ilia Mihály irodalomtörténész, a Tiszatáj folyóirat egykori főszerkesztője atyai mesterem volt, ő küldött el Tápéra, a búcsúba és Erdélybe több nagy írónkhoz és költőnkhöz. Aztán fokozatosan bejártam népdalgyűjtési és zeneantropológiai terepmunka során a Kárpát-medence több vidékét, Erdélytől a Zoboralján át Szlavóniáig. A népi imádságok kutatásában Erdélyi Zsuzsanna volt a mesterem. 1986-ban találkoztam vele először, a Hegyet hágék hangzó anyagának összeállításakor már én lehettem a szerkesztőtársa. Nagyon sokat tanultam tőle, emberséget is, nem csak néprajztudományt. Sokszor mondta: „ A zsinórpadlásról a nagy rendező azt teszi eléd, akire szükséged van.” Most, ennyi év távlatából értem meg igazán ezt a gondolatot. Látom, hogy kik voltak a segítőim és kik az akadályozóim. Hálás vagyok mindegyiknek.
– A Világfa volt az első önálló albuma, 1995-ben. Mit jelentett ez a lemez önnek?
– Az album a Nemzeti Múzeum megbízásából készült a nagy millecentenáriumi kiállításhoz kísérő zenének. Óriási megtiszteltetés volt számomra. A magyarság legarchaikusabb népzenéjéből állítottam össze egy egyórás anyagot. A magyar népzenét Hortobágyi László zeneszerzővel egy olyan zenei köntösbe ágyaztuk, ami azt próbálta illusztrálni, hogy népzenénk milyen szervesen épül be a déli, keleti vagy a nyugati zenei hagyományokba. Ez a válogatás a magyar népdal régi rétegének sokszínűségét igyekszik bemutatni. Ősi időket idéző regösénekekkel, néhány rokonnép zenei párhuzamával, népdalainkban különbözőképpen fennmaradt csodaszarvas-motívumokkal kezdődik, és egy Keletről Nyugatra tartó ívet vázol fel, példázva a magyar népdalok tájegységek szerinti tagolódását és sajátosságait is. Ezzel robbantam be a köztudatba. A kinti kiadás a rangos Német Kritikusok Díját is elnyerte 1996-ban. Ekkor már háromgyermekes anya voltam.
– Évek óta az emberi hang gyógyító szerepe foglalkoztatja, az, hogy a népdaléneklés miként alkalmazható a lelki egészségre nevelésben. Erre épül a Gyógyító hangok című lemezsorozata és a népszerű dalolóköre is.
– Az emberi hang gyógyír. Különböző kultúrák vallásainak és zenéinek tanulmányozása alapján azt gondolom, hogy ez a zene antropológiai lényege. Nem a szórakoztatás az elsődleges cél, hanem sokkal inkább a lelki megnyugtatás és szakrális-spirituális kommunikáció. Énekesként tapasztalom jó pár éve, hogy a hangom különös hatást vált ki az emberekből, függetlenül attól, hogy értik-e, amit mondok vagy sem. Nem az én hangomról van szó, ez nem az én érdemem. Az ok, a titok a dalolás és az őszinte emberi hang évszázadok által bebizonyított és használt őserőjében van. Amikor rájöttem, hogy nekem dolgom van a hang segítő szerepével a szakralitással és a nőiséggel összefüggésben, megszületett a Gyógyító hangok sorozat gondolata. Az első, az Égi hang a népi vallásos hagyományban megélt ünnepek és a régi magyar népdalok, népénekek erejéről szól. A Belső hang című lemez pedig a magyar népdaloknak a négy természeti őselemmel való kapcsolatáról szól, arról, hogy az őselemek bennünk levő energiái hogyan tudnak felszínre törni és megszólalni a magyar népdalok segítségével. Ezt a lemezt használják leginkább gyógyító céllal. Klinikai körülmények között is alkalmazzák eredményesen, anorexia nervosában szenvedő kamaszlányok terápiájában. Megdöbbentő, hogy a természeti őselemek ereje, amit a népzene is közvetít, ilyen elementáris hatást tud kiváltani sérült emberekre. A Női hang című lemezem arról szól, hogy a magyar néphagyományban hogyan élték meg a nőiséget, mit énekeltek a lányok, asszonyok. Az éneklés és a női szerepekre való felkészítés ugyanis kislány korunk óta benne volt a neveltetésben.
Azt próbálom átadni a mai magyar nőknek, hogy milyen segítő szerepe lehet az éneknek a hétköznapi életünkben és nagy életfordulóinkon is.
– Melyik dalt emelné ki erről a lemezről?
– A Mamámét. Az édesanyámmal együtt énekeltem föl kedves nagykunsági népdalait. Soha nem történt ilyen korábban, pedig amióta élek, ő énekel, és a hangomat tőle kaptam. Az én női hangom csak az övével hiteles, az övéből lett, ő erősíti az enyémet, és ezt itt végre meg is tudtuk mutatni. Nem csak én érzem, hogy édesanyámmal úgy énekelek, mintha egy test és egy lélek lennénk. Vallunk ezzel a hagyomány folyamatos áldásának segítő, megtartó erejéről is.
– A dalolókörről még nem beszéltünk, amelyet a Bem rakparton, a Budavári Művelődési Házban tartott rendszeresen a járvány megjelenése előtt.
– Évek óta tapasztalom, hogy az éneklés milyen fontos feladatot tölt be a lelki egészség ápolásában. Nem véletlen, hogy az általam indított egyetemi népdaléneklő órát is nagy érdeklődés veszi körül. A dalolókör is kísérlet mindarra, amit az utóbbi években a népdalok terápiás szerepéről gondolok, de az is fontos nekem, hogy a hagyományokhoz, az elvesztett gyökereikhez is segítsem visszatalálni az embereket. A magyar parasztember is énekelt, ha baja, ha öröme volt, és bizony kiegyensúlyozta a lelki hullámvölgyeit. Ennek egyik titka, hogy az éneklés maga jó dolog. Azt is csodálatos megtapasztalni, hogy népdalaink sok esetben magas művészetet képviselnek, a legszebb metaforákkal, szimbólumokkal, szürreális képekkel a legtisztább és legelvontabb költészetként léteznek. Ezzel a legmélyebb és és a legmagasabb dimenziókba tudják röpíteni a lelket.
– Mi a legújabb kutatási területe?
– Az emberi hang mindig is érdekelt, kiváltképp a szakrális kommunikáció és a hang viszonya. Kutatásom középpontjában újabban az archeoakusztika áll, ez egy új multidiszciplináris terület. A szakrális terek természetes akusztikája énekes előadóként rabul ejtett – a barlangoktól a középkori kistemplomokon át a bazilikákig és a gótikus katedrálisokig. Nemzetközi konferenciákon, ahol a hang spirituális használatáról tartottam előadást, lehetőségem nyílt megismerkedni ezzel az új tudományterülettel. Most ezzel foglalkozom, ezzel kapcsolatos nemzetközi kutatásokban és konferenciákon veszek részt.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=b-kccCXEb2o[/embed]
Közönségtalálkozókkal és filmklubbal is várják a közönséget.
A jótékonysági célú árverés során kizárólag az egyetem hallgatóinak művei kerülnek kalapács alá.
A színművészt 76 évesen érte a halál.
Alan Rachins 82 éves volt.
Megölték az RTL Klub korábbi vezetőjét Budapesten
Letartóztatná az ügyészség Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosát
Így készíts keménytojást egyszerűen: air fryerben pillanatok alatt megvan, és víz sem kell hozzá!
Megkezdődtek a tárgyalások: új ország csatlakozhat az EU-hoz, de nem Brüsszel, hanem Magyarország szövetségeseként
„Az évszázad sokkja" - Mindenki Marco Rossi játékosáról beszél
A dél-koreai katonák is mennek Ukrajnába + videó
Fölényesen győzne a Fidesz–KDNP, ha most lennének a választások
Videó: Casemiro elvesztette a hideg vérét Garnacho játéka után
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Amikor semmi kedved a szeretteidről megemlékezni – Magyar Péter módra
Újabb tragikus hír: elhunyt Forgács Gábor színész
Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá
Közönségtalálkozókkal és filmklubbal is várják a közönséget.
A jótékonysági célú árverés során kizárólag az egyetem hallgatóinak művei kerülnek kalapács alá.
A színművészt 76 évesen érte a halál.
Alan Rachins 82 éves volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.