Magyar bibliafordítások
Legkorábbi bibliafordításaink az úgynevezett előreformációs mozgalmak idején jöttek létre. Wycliffe tanítása elterjedt Csehországban, és elindította Husz János mozgalmát. Husz János eszméit pedig a Prágában tanuló ifjak hozták át Magyarországra. Közülük Tamás és Bálint mestereket ismerjük név szerint is, akik (Szalkai Balázs ferences rendfőnök lejegyzése szerint) „a két szövetség írásait magyar nyelvre fordították” valószínűleg Moldvában, 1436–1439 között. Ez a kéziratos, úgynevezett huszita Biblia elveszett, de három kódexünk megőrzött töredékeket belőle.
Az első teljes, az eredeti nyelvekről készült magyar bibliafordítás az úgynevezett Vizsolyi Biblia, Károli Gáspár munkája. Az elnevezés a kinyomtatás helyére, a Hernád menti Vizsoly községre utal. Itt működött rövid ideig Mantskovit Bálint nyomdája, mely – dacolva a protestáns nyomdák elkobzására vonatkozó rendelettel – végül is alig két esztendő alatt kinyomtatta a Bibliát.
A Károli-fordítás gyors elterjedése késztette arra a magyar katolikus egyházat, hogy saját bibliafordítással álljon elő. A munkát Káldi György (1573–1634) jezsuita szerzetesre bízták, aki fordítását Gyulafehérvárott kezdte el 1605-ben, és Olmützben fejezte be 1607-ben. Többszöri átnézés és javítás után 1626-ban Bécsben jelent meg. Káldi bibliafordításának alapja a Vulgata, melyet a trienti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos Bibliájának nyilvánított.
Káldi fordítását kétszáz esztendeig használta a katolikus egyház. Első revízióját 1834–’35-ben, a másodikat 1851-ben végezték el. A harmadik vált a leghíresebbé, mely Tárkányi Béla nevéhez fűződik, és több kiadást is megért (1862–’65, 1892, 1915–’16). A negyedik revízió 1927–’34 között hagyta el a nyomdát. Egészen 1973-ig volt érvényben, amikor egy újabb katolikus bibliafordítás – több szerző munkájaként – jelent meg.
Vida Sándor (1971) és Csia Lajos (1978) Újszövetség-fordításainak az az érdekessége, hogy szó szerint próbálják visszaadni az eredeti görög szöveget, ezzel segítve a Biblia tudományos tanulmányozását, valamint az ógörög nyelv tanulását.
A ’90-es évek óta négy új magyar Biblia-fordítás született. Az 1990-ben megalakult Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat a Szent István Társulat fordításához képest egy kevésbé tudományos, olvasmányosabb változat elkészítését tűzte ki célul, hogy a Bibliát a lehető legtöbb hívőhöz juttassa el. Ezért a Káldi-féle fordítást alapul véve az eredeti nyelvekből és az időközben kiadott új latin fordítás, a Neovulgáta alapján új fordítást készített 1997-ben („Káldi Neovulgáta”). A három legújabb kísérlet a XXI. század nyelvéhez igazított „Új Károli” és az „Egyszerű Biblia”.
