„Hoztam bundát, aranyat, és felakasztottam pár magyar parasztot”

A halál népbiztosa – szépen fényképezett, monarchiás hangulatú dokumentum-játékfilmben mutatják be Szamuely Tibor, a tanácsköztársaság véreskezű, fanatikus népbiztosának az életét.

Pataki Tamás
2021. 03. 24. 19:13
null
fotó: Hatlaczki Balázs Fotó: HATLACZKI Balazs
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szamuely Tibor elegánsan, népbiztosi „bőrben” berobog egy vidéki település főterére, asztalhoz ül, az egyik pribékje meggyújtja a cigarettáját, majd sorban elé viszik a „bűnös” parasztokat. Mi a bűnök? Szót mertek emelni a tanácsköztársaság ellen, netán még tettek is ellene. A Lenin-fiúk nevetve, viccelődve vezetik az akasztófához az elítélteket, majd kivégzik őket.

Így mutatkozott be Magyarországon a kommunizmus, és mégis vannak, akik nem értik, hogy azóta miért nem kérünk belőle.

A halál népbiztosa című játék-dokumentumfilm ezzel a kemény jelenettel kezdődik, ám a tanácsköztársaság brutalitásához képest még visszafogottnak is mondhatjuk a jelenetet.

Nem árt tudni, hogy mindezt akkor művelték a kommunista különítményesek, amikor minden irányból ellenséges hadseregek támadták Magyarországot. De nekik fontosabb volt tiszavirág-életű terrorállamuk fenntartása, mint a nemzet vagy a haza megvédése.

Szamuley neve a magyar nyelvben már fogalommá vált: belesűrűsödik a kommunizmus minden szennye, bűne és álnoksága, az embertelenség és a hazaárulás. De hát nincs mit szépíteni rajta, hisz ilyen ember volt a magyarországi kommunisták ficsúrja, aki a román támadáskor parádés május elsejei felvonuláson múlatta az időt.

A román támadók helyett a magyar parasztokat gyötörték Fotó: Hatlaczki Balázs

A Stefka István által rendezett A halál népbiztosa című film egy szépen fényképezett, még véres drámaiságában is monarchiás hangulatú dokumentum-játékfilm lett, mely Szamuely Tibor, a tanácsköztársaság véreskezű népbiztosának az életéről szól. Szeretem, hogy ha egy történelmi dokumentumfilmben tényleg hasonlítanak a színészek az általuk megformált karakterekhez. Ez A halál népbiztosában nagyon jól sikerült: Restár Dániel nemcsak ijesztően hasonlít a népbiztosra, hanem a játékán is érezni lehet, hogy megértette a jellemét. Sorbán Csaba Kun Bélája azonban karakteresebb is lehetett volna, inkább szigorú és visszafogott, pedig Kun jóval dörzsöltebb és pökhendibb figura volt. Balazsovszky Ákos Cserny József és persze Ambrózy Áron Leninje önmagáért beszél.

De miért érdemes dokumentumfilmet forgatni Szamuely életéről? Azért, mert élete és sorsa nagyon jól jelképezi a kommunista bűntársaiét is. A megtorlás egyik kulcsfigurájaként ő vezényelte a belső ellenállás megtörését, rettegett „halálvonatával” járta az országot, és kijelentette, hogy „a vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket”. A parasztság vidéki megmozdulásait Szamuely pribékjei fojtották vérbe, a fővárosban Cserny József kézigránátokkal és aknavetőkkel járőröző különítményesei garázdálkodtak.

Váry Albert összegzése szerint a kommunista rémuralom 133 napja alatt 590 ember életét oltották ki, bár elképzelhető, hogy ennél is több embert végeztek ki.

Az alkotás Szamuely Tibor sorsán keresztül mutatja be a tanácsköztársaság 133 napjának történetét. Szamuely Tibor családjáról és újságírói működéséről viszont kevés részletet tudunk meg, ezt bővebben is ki lehetett volna fejteni. Szamuely Kun Bélával Nagyváradon ismerkedett meg, a két ember találkozóját egy nagyváradi kávéházi jelenetben láthatjuk. Ő ajánlja a népbiztos figyelmébe későbbi feleségét, Szilágyi Jolán grafikusművészt, aki szintén a Galilei Kör tagja volt. Ez pedig fontos részlet, hiszen Raffay Ernő szabadkőművességgel foglalkozó könyveiből tudjuk: a Galilei Kör egy radikális liberális fedőszervezet volt, az egyik fővárosi szabadkőműves páholyhoz volt bekötve, és később több galileistát találunk a tanácsköztársaság vezetői között.

Romantikus vígjáték is lehetne, de inkább kommunista bohózatházasság Fotó: Hatlaczki Balázs

Szamuely részt vett az első világháborúban, szibériai hadifogságba került, majd az 1917-es kommunista hatalomátvétel után szabadították ki, és Lenin célzottan szabadította rá a Kun-Szamuely párost Magyarországra, hogy elvégezzék a kommunista aknamunkát. A történelmi eseményekkel párhuzamosan – melyeket a narrátortól, Ferkó Dánieltől, vagy az állandóan visszatérő rikkancstól tudunk meg – Szamuely sorsa is kibontakozik: megmássza a proletárdiktatúra ranglétráját, egyre több hatalmat kap, és biztatják is, hogy ezzel visszaéljen: politikai gyilkosságokat rendel meg, elkezdi megfélemlíteni a fővárosi és vidéki magyarokat.

Azt is megtudjuk, hogy egy szocialista nőnek ezzel a mondattal lehet igazán kedveskedni egy hosszú, fáradt nap után: „hoztam bundát, aranyat, és felakasztottam pár magyar parasztot”. A feleségéhez, Szilágyi Jolánhoz (Réti Nóra) fűződő kapcsolata is érdekes, hisz a fosztogató körútjairól általában bőrbundát, aranyékszereket, gyöngyöket és pénzt neki visz haza a kommunista élharcos, az ízig-vérig szocialista asszony (a szintén szocialista világnézetű Kernstok Károly festőművész tanítványa) pedig örül a zsákmánynak, ez a „boldog házasságuk” titka.

Szamuely történetéből az derül ki, hogy a kommunistáknak csupán egyetlen baja volt a burzsujokkal és az arisztokratákkal, mégpedig az, hogy nem ők ültek a helyükben. A véres 133 nap alatt a harácsoláson és a haza jövőjének eltékozlásán kívül mással nem törődtek, a fővárosi szegény gyermekek balatoni nyaraltatása pedig maga volt a nagybetűs és nevetséges látszatintézkedés, hisz semmiféle szociális problémát nem akartak valójában megoldani.

A dokumentum-játékfilm egyik legjobb jelenetében két, vonaton utazó férfi tanácsköztársaságos vicceket mond, és ebből is kiderül, hogy a korabeli pesti humor milyen jól megragadta a cifra kommunista nyomorúság lényegét:

„– Azt hallotta, hogy miért megy Pesten olyan rosszul a fogorvosoknak?

– Miért?

– Mert senki sem meri kinyitni a száját.”

 

A jelentések szerint Szamuely öngyilkosságot követett el

A halál népbiztosa, dokumentum-játékfilm, 2021.

Szereplők: Resetár Dániel (Szamuely), Réti Nóra (Szamuely felesége, Szilágyi Jolán), Sorbán Csaba (Kun Béla), Ambrózy Áron (Lenin)

Kreatív producer: Stefka István

Operatőr: Győry Márk

Forgatókönyvíró: Csurka Dóra

Technikai rendező: Holicska Ádám

Producer-társrendező: Huth Gergely

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.