Kiszolgáltatva a legnagyobb hatalomnak: a szerelemnek

Ma este 21 óra 5 perctől Mozart Figaro házassága című vígoperáját láthatjuk az M5 műsorán. A Co-Opera produkcióját Szabó Máté rendezte.

Jelenet a Figaro házasságából a Co-Opera produkciójában Fotó: Armel Fesztivál

Mozart első vígoperáját, A színlelt együgyűt 1767-ben, tizenkét éves korában Bécsben, a társuralkodó II. József megbízására szerezte. Az operaház bérlőjének intrikái következtében a bemutató elmaradt, bár a honoráriumot megkapta az ifjú komponista. Két évvel később Salzburgban az ősbemutató nagy sikert aratott.

Majdnem tíz évvel később Párizsban előadták – és óriási botrányt kavart – Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais komédiáját, az arisztokráciát és kiváltságait nyíltan kritizáló Figaro házasságát. A vígjáték német fordítása hamarosan megjelent Bécsben is, ám a császár betiltotta a darab színre vitelét. Mozartot – lehet, hogy éppen ezért – foglalkoztatta, hogy a Beaumarchais-műből operát írjon. Ebben az időben a császári udvar hivatalos költője Lorenzo Da Ponte volt, őt kérte fel Mozart a szövegkönyv megírására. A munka a darab korábbi betiltása miatt titokban kezdődött el 1785 novemberében, és hat hét alatt el is készültek. (Mozart és Da Ponte már korábban is dolgozott együtt, de a tervezett kétfelvonásos vígoperát nem fejezték be.) Zeneszerző és librettista egyaránt tudatában volt annak, hogy nem lesz könnyű a cenzúra engedélyét megnyerni. Da Ponte viszont, mint udvari költő, nagy becsben állt II. József előtt. A kieszközölt audiencián a kultúrát lelkesen támogató, zenekedvelő (brácsán, csellón és csembalón is játszott) uralkodót – aki először hallani sem akart a darab előadásáról – sikerült meggyőznie. Elmondta, hogy az eredeti, betiltott színdarabtól sok mindenben eltértek, kihagytak „mindent, ami sérti az illendőséget és az erkölcsöt, ami egy színházban visszataszító lehet, és ami magának Őméltóságának az ellenérzését kiválthatná”. A császár megnézett néhány jelenetet, meghallgatott pár részletet a partitúrából. A darabban nem talált semmi visszatetszőt, a muzsikát csodásnak ítélte meg, és engedélyezte a színrevitelt.

Jelenet a Figaro házasságából a Co-Opera produkciójában
Fotó: Armel Fesztivál

Egyetlen incidens volt még: a jelenetek közé tervezett balettbetétről tudomást szerzett az egyik énekes (Francesco Bussani), és elárulta a színház igazgatójának (Rosenbeg-Orsini gróf), aki kitépte és tűzbe dobta a partitúrából a balettzenét. Mozart majdnem visszalépett az előadástól. Da Ponte Emlékeim című önéletrajzi művében így ír erről: „… azonnal el akart menni a grófhoz, Bussanit szerette volna jól felképelni, és a partitúrát vissza akarta vonni. Nem volt egyszerű megnyugtatni.” A császár viszont elment egy próbára, ahol kiderült, hogy hiányzik egy rész a zenéből. Nemcsak hogy engedélyezte a balettjelenetet, hanem arra is utasítást adott, hogy más színházból hívjanak át táncosokat, ugyanis az igazgató azzal védekezett, hogy a National-Hoftheaterban nincsenek táncosok.

Jelenet a Figaro házasságából a Co-Opera produkciójában
Fotó: Csokonai Színház

A ősbemutató 235 éve, 1786. május elsején volt. A korabeli feljegyzések szerint az előadást fizetett rendbontók zavarták meg; az arisztokráciának nem volt ínyére a darab, de a császár tapsolt, így csatlakozniuk kellett. Az ellenkampány következtében az operát összesen kilencszer adták elő, majd lekerült a repertoárról, így a szerzőknek is szerény bevételt hozott. Viszont előadták még az év novemberében Prágában, ahol fergeteges sikert aratott. Erről így számolt be Mozart egyik bécsi barátjának: „… itt ugyanis semmi másról nem beszélnek, csak a Figaróról, nem játszanak, nem fújnak, nem énekelnek és nem fütyülnek mást, mint a Figarót, nem néznek más operát, mint a Figarót és örökké csak a Figarót.”

Fotó: Armel Fesztivál

S hogy minek volt köszönhető a Figaro házasságának prágai sikere? Hogy minek köszönhető a Figaro házasságának több mint két évszázados, máig tartó sikere? A válasz talán benne van a ma este látható előadás rendezőjének nyilatkozatában: „Erőteljes iróniával mutatnak rá a szerzők arra a tragikomikus igyekezetre, amivel a hatalomnak kiszolgáltatott ember próbálja létrehozni a maga életterét, és szembesítenek minket azzal az abszurdummal, hogy saját életterünk létrehozásához olyanokkal kell megküzdenünk, akiket a társadalom valamilyen okból arra jogosít fel, hogy saját igyekezetünkben – ha úgy tartja kedvük – megakadályozzanak. Félelmetes humorral teli kritikája ez a hierarchikus társadalmi rendszernek, amely megmutatja, hogy a magasabb és mélyebb szinteken is emberek vannak, kiszolgáltatva egymásnak, kiszolgáltatva az embernek, illetve a legnagyobb hatalomnak: a szerelemnek” – fogalmazott Szabó Máté.

A közvetített előadásban színpadra lép Kendi Lajos (Gróf), Fodor Beatrix (Grófnő), Keszei Bori (Suzanna), Pataki Bence (Figaro), Mester Viktória (Cherubino), Busa Tamás (Bartolo), Farkasréti Mária (Marcellina), Biri Gergely (Basilio), Takács Zoltán (Don Curzio), Németh-Nagy Johanna (Barbarina) és Laborfalvi Soós Béla (Antonio). Közreműködik a Győri Nemzeti Színház Zenekara, zongorán közreműködik Jonathan Ware, karmester Medveczky Ádám.