A nála öt évvel fiatalabb, „Magyarország főbábájának” is nevezett Széll Kálmán, a külföldön is nagy megbecsülésnek örvendő bankár és szabadelvű reálpolitikus lényegesen ismertebb és jelentősebb alakja történelmünknek. Különös véletlen, hogy a névrokonságon és a két nagy említett nemzeti költőnkhöz fűződő rokonságon túl más is összeköti őket. A százhárom éve elhunyt kiváló hírlapíró-publicista, a politikus Széll egyetemi évfolyamtársa, Halász Imre írta meg először, hogy a két férfiú egymásnak vérrokona is volt, ugyanis mind a ketten a Vas vármegyei dukai és szentgyörgyvölgyi Széll család leszármazottai.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
E jeles nemesi família egyik tagja a XVIII. század második felében Bihar vármegyébe, a Bocskai fejedelem református hajdúi által alapított Nagyszalontára költözött. A nyugat-dunántúli katolikus Széll család e sarjai a XIX. században már reformátusok voltak, így a református lelkész könnyen beházasodhatott a református Arany családba.
A két Széll Kálmán, a katolikus politikus és a református esperes Halász szerint nemcsak tudomással bírtak a köztük fennforgó rokonságról, de tartották is, s a miniszterelnök hivatali idejében, Budapesten érintkeztek is egymással… Talán rég elhunyt apósaikról is szót váltottak olykor, akár Vörösmarty Ilona társaságában. Ami azért sem elképzelhetetlen, mert éppen abban az esztendőben nyitotta meg az Arany-emlékmúzeumot – országos ünnepség keretében – a nagyszalontai Széll Kálmán, amikor távoli rokona Budapesten a Magyar Királyság miniszterelnöki székébe ült. Jó lenne hát, ha nem fújná el a szél az emléküket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!