Ma száz éve alakult a Jászok Egyesülete

Két kerek évfordulót is ünnepelnek idén a Jászságban: száz esztendeje alakult meg az 1946-ban feloszlatott Jászok Egyesülete, 1990-ben pedig újraalakult a szervezet.

Mártonffy Attila
2021. 03. 19. 6:11
Jánoshalma lesz a 26. Jász Világtalálkozó helyszíne Fotó: Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt három évtizedben reneszánszát éli a jász hagyományőrzés, s a rendszerváltás óta megerősödött a jász történeti tudat is, noha az etnikai önazonosítás már régebben feledésbe merült az asszimiláció és a Jászságba évszázadok alatt más tájakról érkezőkkel való keveredés okán. Mindazonáltal úgy véljük, hogy miközben a jászok a XIII. századi betelepülésük óta magyarrá lettek, a párhuzamosan a Jászságba települő „idegenek” is bizonyos fokig jásszá váltak, bekapcsolódva a közös történeti tudatba. Szabó László etnográfus így ír a folyamatról: „A jász öntudat, ami ma már csak történeti tudatként létezik, a mindenkori életben, hétköznapokban, ünnepeken sokkal erősebben, meghatározóbb módon volt és van jelen. Civil szervezetként pedig új szervezeti keretei is létrejöttek. Ma nemcsak a hagyományok ápolása terén fejtenek ki kulturális tevékenységet, de a közösségek egészét, magát a jászokat egyetemlegesen is közös összefogásra, az anyaterület pártfogolására buzdítják. Vállalkozásokat, gazdasági társaságokat, társadalmi megmozdulásokat, akciókat szerveznek, biztosítják jelenlétüket az ország, a nemzet életének legkülönbözőbb területein.”

Jánoshida lesz a 26. Jász Világtalálkozó helyszíne
Fotó: Facebook

A szülőföldjükről elszármazott jászságiak mindenkor keresték a kapcsolattartás lehetőségét egymással és az otthon élőkkel. 1921-től a fővárosban működött az itt élő jászságiak szervezete, a Jászok Egyesülete Budapesten. A szervezetet 1946-ban – több tízezer más szervezettel együtt – feloszlatták. Az 1970-es években a fővárosban különböző megyei baráti társaságok jöttek létre, ezek egyike volt a Szolnok Me­gyeiek Baráti Köre, ide jártak a Budapesten élő jászok is. Az egyesülési jog 1989. évi újraszabályozását követően alakították meg a Jászságból elszármazottak 1991. március 19-én a Jászok Egyesületét – tekint vissza a kezdetekre Dobos László, az egyesület elnöke. Az alakuló ülés kimondta: olyan szervezetet kívánnak létrehozni, amely intézményes kapcsolatot teremt az otthon élők és a diaszpóra között. „Adósai vagyunk szülőföldünknek” – írták a csatlakozásra buzdító felhívásukban. Az egyesület létszáma a kezdeti 36-ról gyorsan növekedett, néhány hónap alatt elérte a háromszáz főt, s ez mára megkétszereződött. A Jászok Egyesületének több tucat jogi tagja is van: önkormányzatok, helyi hagyományőrző szervezetek, népdalkörök és más szerveződések.

Az egyesület összejövetelein megfordul az országos és a regionális kulturális és társadalmi közélet számos képviselője. Az egyesület számos jászsági kezdeményezést támogatott, karolt fel. Az általános és középiskolások részére szervezett történelmi vetélkedők, a különböző hagyományőrző rendezvények, kórustalálkozók, szüreti felvonulások, népi gyermekjátékok vetélkedője és más rendezvények közül kiemelkedik a jász világtalálkozók sora. Ilyenkor látványos külsőségekkel megrendezett kulturális seregszemlén találkoznak – évente más-más jászsági településen – az otthon élő, valamint az elszármazott és a kirajzott jászok. A soron következő, a járvány miatt tavaly elmaradt 26. Jász Világtalálkozót Jánoshidán rendezik idén nyáron.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.