időjárás 31°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Kovács Zoltán: A helyszíni szervezők mérlegelésére bízzuk a fővárosi rendezvények megtartását

Szenvedélyek, revü és a történelem baljós árnyai

Magyar Nemzet
2021.03.14. 08:39
Szenvedélyek, revü és a történelem baljós árnyai

Minden idők egyik legsikeresebb és legszokatlanabb musicaljében, a Kabaréban a mindent elsöprő, happy end nélküli, be nem teljesülő szenvedélyek elevenednek meg a történelem borzalmainak árnyékában. A darabot július 9-én és 10-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon első alkalommal vendégeskedő Vígszínház előadásában, Béres Attila rendezésében láthatja a közönség.

A Kabaré az 1930-as évek Berlinjében, egy forrongó, kreatív energiáktól pulzáló, dekadens nagyvárosban játszódik. Nem véletlenül igyekszik ide az öreg kontinensről és a tengeren túlról is mindenki, aki vélt vagy valós tehetségét kamatoztatná. Ám Berlin nem csupán Európa legmenőbb, hanem legellentmondásosabb helye is, a fény mellett a sötétség városa. Ezt a végletességet ragadta meg Christopher Isherwood 1939-ben megjelent Berlini történeteivel, és ezek az elbeszélések inspirálták John Van Drutent, aki I Am a Camera, azaz Fényképezőgép vagyok címmel – idézve a Berlini napló egyik mondatát – írt színdarabot. Az 1951-es Broadway-bemutató óriási siker volt, de Harold Prince producer-rendező érezte, hogy még több van az anyagban. Ezért a könyvre és a darabra is megvette a jogokat, Joe Masteroff-fal (szövegkönyv), Fred Ebb-bel (dalszövegek) és John Kanderrel (zene) pedig elkezdett dolgozni a musicalváltozaton. A kor hangulatát megtartották, tettek azonban némi módosítást az eredetihez képest, a végeredmény pedig minden idők egyik legsúlyosabb mondanivalóját tartalmazó, egyben legismertebb zenés színpadi slágereit felvonultató musicalje lett.

Berlinbe igyekszik mindenki, aki vélt vagy valós tehetségét kamatoztatná
Fotó: Margitszigeti Színház

A Broadwayn 1966. november 20-án mutatták be a darabot óriási sikerrel. A Kabaré a tizenegy Tony-díjra jelölésből nyolcat meg is kapott. Egyhuzamban több mint ezerszer játszották, de még ezt a rekordot is megdöntötte az 1998-as felújítás több mint kétezres előadásszáma. A musical népszerűségéhez nagyban hozzájárult a nyolc Oscar-díjjal elismert 1972-es filmváltozat Joel Grayjel, Michael Yorkkal és Liza Minnellivel, amelyet Bob Fosse rendezett, koreografált.

A több évtizede töretlenül hódító Kabarét most ismét színpadon láthatja a nagyérdemű, mégpedig az áprilisra tervezett vígszínházi bemutatót követően a margitszigeti nagyszínpadon. A nagyobb helyszínen más hangsúlyokat kap az előadás, melyet a rendező, Béres Attila és a darab koreográfusa, Barta Dóra a térben és a szereplők mozgatásában is érvényesít. A Cziegler Balázs tervezte díszlet, valamint a Tihanyi Ildikó által megálmodott jelmezek a látvány, a hatás erősítését szolgálják, mindezzel felerősítve a szenvedélyt, a drámát, megőrizve a történelem tanulságait, új jelentésrétegekkel gazdagítva az előadást. A legendás darab főbb szerepeiben Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Igó Éva, Kern András és Brasch Bence lép színpadra. Jegyek már vásárolhatók az előadásra.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.