– Munkácsytól a jelenkorig vonultatunk fel alkotásokat, mint mindig – fogalmazott a megnyitón Kieselbach Tamás galériatulajdonos, aki hamarjában ki is emelte az egyik meglepetést, Keresztes Zsófia szobrait. – A művésznő képviseli jövő évben Magyarországot a velencei biennálén – árulta el a művészettörténész, galerista, majd felhívta a figyelmet az Acb Galéria háromtermes, új korszakot nyitó kiállításfüzérére.
– Három textilművész hölgy alkotásait mutatjuk be – vette át a szót Pados Gábor, az Acb Galéria alapító tulajdonosa. – Két közelmúltban eltávozott alkotóét, Szilvitzky Margitét és Hübner Arankáét, valamint a hetvenes évektől Svájcban élő, Kuchta Kláráét. Pados Gábortól megtudhattuk, hogy nemzetközi reneszánszát éli a textilművészet és rengeteg elmaradást kell pótolniuk a világ nagy múzeumainak, két évvel például ezelőtt a New York-i Metropolitan Múzeum megvásárolta Keserü Ilona 1969-es falikárpitját. Molnos Péter művészettörténész újabb különlegességet említett, Munkácsy Mihály Vázlat a Tépéscsinálókhoz című 1871-es munkáját. Ekkoriban kezdődött a mester nemzetközi elismerést hozó korszaka. A mű tulajdonosa Majovszky Pál volt, aki a vallás és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyekért felelős tisztviselőjeként, az 1900-as évek első évtizedében komolyan hatott kora szobrászatára és festészetére.
– Visszavonulása után a Magyar Művészet című folyóiratot szerkesztette
– magyarázta Molnos Péter, kiemelve, hogy kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar művészettörténetben, mivel 1934-ben a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta csaknem kétszáz darabos rajzgyűjteményét, olyan alkotók munkáival, mint Cézanne, Van Gogh, Renoir, vagy a teljes magyar impresszionista kör művészei.
A művészettörténész szerint ebben a kollekcióban szerepelt Munkácsy Tépéscsinálók főalakjához készített tanulmánya, hisz Majovszky Pál szándékosan tanulmányokat gyűjtött, neki a kész művek nem számítottak érdekesnek. A vázlatokon túl Jaschik Álmos Trianon-albuma is érdemes a figyelmünkre.
– Nem csupán a történelem sűrűsödik itt egy tárgyba, hanem a korszak művészete, méghozzá a legmagasabb színvonalon. A könyv külföldön vészelte át az elmúlt kilencven évet, itthon nem maradt volna meg – jegyezte meg Molnos Péter. – A közelmúltban került haza, és most alakult úgy a helyzet, hogy elérhetővé vált közgyűjtemény vagy magángyűjtő számára. Mivel rendkívül gazdag sajtója volt, története pontosan dokumentálható.
