Macskák a színpadon innen és túl

– A fővárosi és a vidéki színjátszás más életformát követel, de mindig, minden szerepemen keresztül tanultam valamit, szakmailag és emberileg egyaránt – mondta a Magyar Nemzetnek Kisfaludy Zsófia színésznő. A fiatal művésszel eddigi karaktereiről, első önálló versestjéről és arról is beszélgettünk, hogy a hosszú bezártságot miként élte meg.

Szerencsés vagyok, mert az elmúlt nyolc év során szabadúszóként sok színházban játszhattam, nagyszerű színészekkel és rendezőkkel dolgozhattam együtt. Fotó: Bach Máté

– A 2020/21-es évadban a Soproni Petőfi Színházban, a Turay Ida Színházban és a Madách Színházban is lettek volna előadásai. Mindhárom teátrum hirtelen bezárt tavaly ősszel, mi lett a darabjaival?

– Az őszi leállással kapcsolatban kifejezetten szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis Sopronban még épp be tudtuk mutatni A padlás című musicalt, sőt jó pár előadást játszhattunk is belőle. A Madách Színházban is jól alakultak a dolgok, ott a Macskákban bújtam Bombalurina macskabundájába még a novemberi lezárás előtt. Ekkor már érezhető volt a közönségen a pandémia miatti félelem, és többen inkább otthon maradtak, ami teljesen érthető. Mi a színfalak mögött minden óvintézkedést megtettünk, távolságot tartottunk, állandóan fertőtlenítettünk, sőt még a macskajelmezekhez színben passzoló maszkokat is varrtak nekünk. A Turay Ida Színházban viszont sajnos alig tudtuk játszani a futó előadásaimat.

– Kisebb megszakítással szinte egy éve zárva vannak a színházak. Ezt a hosszú bezártságot hogyan élte meg, mivel foglalkozott?

– Az elején, tavaly márciusban furcsa volt az állandó pörgés után leállni, de igyekeztem kihasználni az időt, és nagy hangsúlyt helyeztem a tanulásra. Ugyanis

a Károli Gáspár Református Egyetem színháztudományi mesterképzésére járok, ahol a dráma- és színháztörténet mellett többek között kritikaírást és előadás-elemzést is tanultam. Április elején fejeztem be a szakdolgozatomat, amelyben a Macskák című musicalt elemeztem.

Ez a darab a személyes kötődés mellett azért érdekes számomra, mert egy igazi színháztörténeti kuriózum: harmincnyolc éve megy ugyanabban a rendezésben, ugyanazzal a koreográfiával – és jó, hogy ennek a sikersorozatnak nyolc éve már én is a részese lehetek. Továbbá az elmúlt egy évben németül tanultam, illetve próbáltam magam fizikailag és mentálisan is formában tartani. Utóbbihoz Pál Feri katolikus pap és mentálhigiénés szakember videóit néztem az interneten, az ő pozitív életszemlélete és gondolatai sokat segítettek. A fizikai feltöltődés érdekében pedig itthon edzettem, minden nap sétáltam és hétvégente túráztam a barátaimmal. Megnyugtat a természet közelsége, jó lenne ezt a töltődési formát akkor is megtartani, ha véget ér a járványhelyzet. Mindemellett ennek az időszaknak a pozitívuma, hogy sokkal több időt tudtam a családommal és a párommal tölteni.

Furcsa volt az állandó pörgés után leállni, árulta el Kisfaludy Zsófia
Fotó: Bach Máté

– Apropó család: a szülei is művészemberek, Hűvösvölgyi Ildikó színésznő és Kisfaludy András dokumentumfilm-rendező. Nekik sem lehetett könnyű az elmúlt időszak…

– Nagyon nehéz volt, hiszen mindketten aktívak a pályájukon, most meg nem mehettek sehova. A nővéremmel együtt nagyon vigyáztunk rájuk, csak a házuk kertjében találkoztunk télen-nyáron, azt is szigorúan maszkban. Segítettünk nekik, amiben csak tudtunk: bevásároltunk, intéztük az ügyeiket és minden nap beszéltünk telefonon, így tartottuk egymásban a lelket. Szerencsére most már mindannyian be vagyunk oltva, úgyhogy talán hamarosan együtt lehetünk.

– Elindult nemrég a Képes beszéd című új online irodalmi-művészeti program a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és az Új Társadalom Intézet közreműködésével. A harmadik adásban ön is szerepel majd. Milyen műsort állított össze?

– Tavaly készítettem el az első önálló versestemet, Női lelkek női tükre címmel, melyben kortárs költőnők verseit fűztem össze XXI. századi női énekesek, zenekarok dalaival. Ez a műsor tulajdonképpen a járványhelyzet hozadéka, amit a Köszönjük, Magyarország! pályázatnak köszönhetően tudtam megvalósítani. A Képes beszéd című programban az eredeti versösszeállításomnak egy félórás keresztmetszetét láthatják majd a nézők májusban a MANK honlapján (Alkotóművészet.hu) és közösségi oldalain. A műsorban Hajdú Lívia kísér gitáron, aki egyébként a Burning Dame nevű zenekarban játszik, és pár hónapja adták ki első albumukat.

Kisfaludy Zsófia művész szülei útját követi
Fotó: Bach Máté

– Melyik előadásban láthatja legközelebb a közönség?

– Fél éve léptem utoljára színpadra, így nagyon várom már, hogy újra játszhassak. Egy kis fénysugár, hogy Sopronban elkezdtük próbálni az Ördögölő Józsiás című zenés tündérjátékot, aminek a munkabemutatója a tervek szerint május közepén lesz üres nézőtér előtt, azonban a teátrum a következő évadban műsorára tűzi.