Magyarország kifosztása statisztikai térképeken

Aki szereti a térképeket, miként e sorok írója, arra biztosan hatalmas élmény vár, amennyiben kézbe veszi a súlyos, vaskos, 400 oldalas kötetet, a Számontartott nemzet címűt. Tartalmáról pontosabb eligazítással szolgál az alcím, miszerint A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken.

Köszöntőjében a kiadó, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Vukovich Gabriella, a nemzeti összetartozás éve, egyúttal az impozáns kötet megjelenése okán így fogalmaz: „Az album több mint kétszázötven térképének egy része Trianon közvetlen és közvetett hatásait ábrázolja.” Teszem hozzá, máig tartó hatásait, s most elég pusztán az ukrajnai magyarellenességre gondolnunk.

Az első térkép, ami a Magyar Szent Korona országainak hegyrajzát és vízrajzát szemlélteti, Kogutowicz Manó munkája. Ő teremtette meg a magyar kartográfiát, alapította a Magyar Földrajzi Intézetet, amely jó minőségű magyar nyelvű térképekkel látta el az iskolákat. Amúgy a magyar–lengyel barátság szimbolikus alakja nincstelen obsitosként, választott arája apjának haragja elől menekült szerelmével Magyarországra, Sopronba.

Muszáj mellékvágányra kanyarodnunk, lévén Kogutowicz Lähne Frigyes magániskolájában taníthatott rajzot, matematikát, franciát. A porosz születésű Lähne tüzérként szolgált a szabadságharcban Guyon Richárd tábornok alatt, aki francia származásúként Angliában látta meg a napvilágot, s törökországi emigrációban, a török hadsereg tábornokaként, Hursid pasa néven hunyta le örökre a szemét.

Hátsek Ignácz jeles kartográfus, kinek legismertebb munkája A magyar honfoglalás útjának térképe, kötetben szereplő munkái alapján kiviláglik, mint Rózsa Dávid és Rovács Barna megállapítják, hogy Trianon után magas hegyeink mind elvesztek, síkságaink jelentős részétől, mint Bácska, Bánát megfosztottak, ezzel a szomszédos államokat gazdagítják a mai napig a csernozjom talajú területek, hogy a Kárpát-medencében eredő folyóink az utódállamokhoz kerültek, hogy elcsatolták szántóföldjeink 57, erdőterületeink 84 százalékát.

Külön térképek foglalkoznak Fiuméval, a Magyar Szent Korona országainak önálló kikötővárosával. A tengeri kijárat fájó hiányát egy évszázaddal később sikerült orvosolni, amikor a trieszti kikötő koncessziójának szerződését az akkori olasz belügyminiszter, Matteo Salvini aláírta.

Tanulságos az 1934-es keltezésű, a Brit Királyi Külügyi Intézet számára bemutatott térkép, amelyen – gróf Teleki Pál carte rouge, a béketárgyalásokon bemutatott néprajzi térképéhez hasonlóan – vörössel jelölték a magyarlakta, másként a visszakövetelendő területeket. Ez nagyban azonos az 1910-es, Cholnoky Jenő készítette rajzzal, Magyarország néprajzi térképével. Cholnoky a két író, Viktor és László testvére, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke volt, amíg a kommunista diktatúra megszüntette a társaságot. Megjegyzem, a jeles geográfust Hazánk és népünk egy évezreden át címet viselő munkájáért Nobel-díjra jelölték. S hogy miért nem kapta meg? Személyes meghallgatását követően a bizottság elhatárolódott a nacio­nalista tudóstól.

Hasonló térképpel szerepel a kötetben Kogutowicz Károly (Manó fia, munkájának folytatója), aki az ­1910-es népszámlálást ábrázolja.

S a könnyes búcsút elkerülendő, a könyv utolsó albuma a Budapest–Nagyvárad kirándulótérkép 1942-ből, amikor is a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdély ismét az anyaország része lehetett.

A számontartott nemzet. Központi Statisztikai Hivatal, 2020.