időjárás 29°C Pál 2022. június 30.
logo

Munkácsy Mihály Krisztusa megérintette az ateistákat is

Magyar Nemzet
Forrás: vasarnap.hu
2021.04.04. 10:30
Munkácsy Mihály Krisztusa megérintette az ateistákat is

Jézus alakját nemcsak a hívők fogadták elismeréssel, hanem az ateisták is. Munkácsy Mihály képes volt arra, amire csak kevesen: Jézus szenvedéstörténetét úgy alkotta meg, hogy a hívőket és a nem hívőket is megszólította festményeivel – nyilatkozta Fodor Éva Irén művészettörténész, a debreceni Déri Múzeum munkatársa.

– A trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt 1881-ben született. A mű sikere újabb evangéliumi történet vászonra vitelére ösztönözte Munkácsyt, aki 1884-ben a Golgotát, 1896-ban az Ecce Homo című művét festi meg – fogalmazott a művészettörténész a Vasárnap.hu-nak, hozzátéve: Jézus alakjának megfestésével mind a három mű esetében sok időt töltött. A Krisztus Pilátus előtt Krisztusát még a kiállítás megnyitása előtti napon is átfestette, hogy ideájához a legközelebb kerüljön alakja.

 

Krisztus Pilátus előtt
Fotó: Wikipédia

– Négy mellképtanulmány is készült az igazságért legnagyobb áldozatra is kész Krisztusról, akinek a festő inkább emberi mivoltát hangsúlyozta, mint isteni lényegét. Hevesi Lajos művészeti író foglalta legtömörebben össze a művek újszerű voltáról vallott nézetét, miszerint: – Munkácsy a modern vallásos festészet nehéz feladatát úgy oldotta meg, hogy a realista festői eszközökkel tudott áhítatot teremteni – magyarázta Fodor Éva, aki kifejtette: a festő a történeti festészet oldaláról közelítette meg a téma feldolgozását. Párizs kivándorlásra váró, zsidók lakta negyedében kutatott hitelesnek tartott szereplői után. Választott modelljeit korhűnek vélt, drága kelmékből készült viseletbe öltöztette. A szereplőket csoportba rendezte, és fotót is készített a beállításról, amelyet a mű megfestésekor emlékeztetőül használt.

Ecce Homo
Fotó: Wikipédia

– Jézus alakját nemcsak a hívők fogadták elismeréssel, hanem az ateisták is. Munkácsy képes volt arra, amire csak kevesen: Jézus szenvedéstörténetét úgy alkotta meg, hogy az a hívők és nem hívők számára is mondandóval rendelkezzen. A kiállított mű megrendítette az érkezőket. A korabeli napilapok kritikusai minden helyszínen szuperlatívuszokban írtak a festményről – mutatott rá a Déri Múzeum művészettörténésze.

Golgota
Fotó: Wikipédia

A teljes interjú itt, a vasarnap.hu-n olvasható.

Munkácsy Mihály Ecce Homo festményének vázlatáról beszél Kieselbach Tamás, művészettörténész, műgyűjtő, galerista a videónkon.