„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: / Hiszek egy isteni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.” Így szól a Magyar hiszekegy, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna rövid, háromsoros verse. Generációk szavalták összekulcsolt kézzel a Horthy-korszakban a magyar nemzet imáját, mely a Trianonban megcsonkított ország lakóiban tartotta a lelket. Ahogy a Budapesti Hírlap írta 1920. szeptember 12-i számában: „Ehhez nem kell kommentár. Ezt megérti a gyermek, ettől megdobban az aggastyán szíve.” Szinyei Béla, a még élő unokák közül a legidősebb, Tószegen, a családi házukban egy kis múzeumot rendezett be őseik emlékére.
Szinyei Béla a családi múzeumban Fotó: Szinyei Gerzson
Dombormű a szülőfalujában
A költőnő 1923-ban Budapesten hunyt el. Síremléke a Fiumei úti temetőben található, de szülőfalujában, Jánokon is állítottak domborművet, melyen a Hitvallás egy sora olvasható:
„Magyar! Legyen hited és tied a jövendő.”
A kassai járásban található településen, egy ünnepségen adták át a bronzból készült domborművet, mely Lukács János Szepsiben élő szobrászművész alkotása. Szinyei Andrást, Hatvan alpolgármesterét díszpolgárrá avatták Jánokon ezen az ünnepségen. Balassa Zoltán, a Felvidék.ma újságírója tudósításából ismert Szinyei András beszéde. Elmesélte, hogy nagyanyját, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerénát nem ismerhette, hiszen fiatalon, születése előtt 22 évvel meghalt. Négy gyermekük született. Piroska 17 évesen meghalt, de Judit, András és édesanyja, Zsuzsanna családot alapított. A kilenc unoka közül hatan jöttek el családtagjaikkal együtt az ünnepségre. Elmondta, hogy nagyanyja Jánokon nevelkedett, és több versében hangsúlyozta erős kötödését.
A Szinyei unokák Sziklay Szeréna síremlékénél a Fiumei úti sírkertben Fotó: A Szinyei család archívuma
Sziklay Szeréna egykori nevelőnője így emlékezett vissza a régi időkre: „Gyakran felbukkan emlékeim közül egy kép: sok-sok rózsa között fehér falú, vadszőlős verandájú kúria… A fehér házat nagy, parknak is beillő, gondosan ápolt kert veszi körül árnyas utakkal. S az árnyas utakon itt szaladgál, játszadozik öt kislány. De nem jól mondom, mert a zajos játékokban, tréfákban csak négyen vesznek részt. Az ötödik, a legnagyobb, inkább elvonul egy kedves könyvvel valamelyik lugasba, vagy szelíd kék szemével figyeli kis húgai játékát. A ház a Sziklay-kúria az Abaúj megyei Jánokon. A merengő, könyvet bújó okos leányka pedig Szeréna, a későbbi Papp-Váry Elemérné, akiről nem gondolta akkor senki, hogy egykor porba sújtott, csüggedő nemzetének ihletett prófétája lesz, akinek haló porához is vigasztalást, új erőt meríteni jár a magyarság.”
Családi relikviák
Szinyei Bélával, aki a még élő unokák közül a legidősebb legidősebb, Tószegen beszélgettünk, a családi házukban, ahol egy kis múzeumot rendezett be őseik emlékére. A vitrinben látható többek között a nagymama fényképe, füzetek, könyvek – melyeken a híres fohász található –, dokumentumok, relikviák. Az építészmérnök elmondta, hogy szüleik gyerekkoruktól tudatosították bennük a származásukat.
Szinyei Béla az ősök emlékére berendezett családi múzeumban Fotó: Szinyei Gerzson
– Édesanyánk, Papp-Váry Zsuzsanna is csak hatéves volt, amikor a nagymama meghalt, 1923. november 15-én. Így közvetlen családi emlékei neki sem lehettek. Szeréna édesapjának, Sziklay Ede megyei főispánnak kis kúriája volt Jánokon, ahol édesanyánk sokat nyaralt nagynénje családjánál. Rengeteget mesélt az ottani életről, élményekről, a fürdésekről a Kanyapta-patakban, és hogy a helybéli fiú rákot fogott neki a patak partján. Édesanyánk 1943-ban ment férjhez Szinyei Bélához. Öten vagyunk testvérek. A családi ügyek elbeszélésével akkoriban minket, gyermekeket nem akart terhelni, hiszen az 1950-es évek légköre nem volt alkalmas ilyen témák megismerésére. Édesanyánk akkor sem akart nagy csinnadrattát a nagymama és a verse körül, amikor már lehetett, azt mondta, hogy hagyják őt békében nyugodni, ne használják propagandára, de ne is támadják a verse miatt, hiszen az elemi erővel és hitelesen fejezte ki az akkori fájdalmakat. Sokat mesélt a frontról, a háborús eseményekről is. Visszatérve Szerénára, ő 1900-ban ment férjhez Papp-Váry Elemérhez, aki Kassán szolgált katonaként. Szeréna Kassa közelében, Tornaalmáson, egyik nagynénjénél, a Harsányi családnál készült az esküvőre, az ebben az időszakban folytatott levelezésük megmaradt, az ő lányuk Papp-Váry Judith, illetőleg unokája, Melegh Judith őrizte meg a leszármazottaknak. Nagyon szép családi életet éltek. Erről Urmánczy Nándor, a Honvédelmi Párt elnöke számol be írásában, amely a Pesti Hírlap 1928. évi Nagy naptárában jelent meg. Ebben a cikkben esik szó Szeréna politikai tevékenységéről és halálának körülményeiről. Négy gyermekük született. Nagyapánk két évvel felesége után, 1925-ben halt meg. A gyerekek Ferdinandy Gyula belügyminiszter gyámsága alá kerültek. Papp-Váry Judith sok fényképet és dokumentumot őrzött meg, melyeket aztán leánya, Melegh Judith rendszerezett és őrzött tovább, majd végül unokája, Dimitrova Judith révén került a tószegi családi gyűjteményünkbe. Ahogy cseperedtünk, egyre több minden derült ki számunkra is a nagyanyánkról. Megtudtuk, hol van a síremlék, a Fiumei úti temetőben, és elkezdtük mi is látogatni. Megtudtuk, hogy a díszsírhely a főváros adománya. Megtudtuk, hogy Rozsnyón, az egykori leánynevelő iskola homlokzatán emléktáblát avattak Szeréna tiszteletére, amikor azt a történelmi események lehetővé tették. Véletlenszerűen, baráti kapcsolat révén Szinyei László segítségével kialakult a jánoki kapcsolat, ahol az idősebb generációból még sokan emlékeztek a felmenőinkre. Jánoki lakosok csoportja néhány éve meglátogatta Szeréna síremlékét Budapesten, és a sírnál a jánoki fiatalok Szeréna verseiből szavaltak. Nagyon felemelő volt. 2017 szeptemberében Budapesten találkozót szerveztünk Szeréna leszármazottai: unokák, dédunokák, ükunokák részére, egymás megismerése és a közös emlékezés céljából – sorolta az unoka.
Egyenes ági leszármazottak
Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna három leány és egy fiú gyermek édesanyja volt. Közülük András fia, Judit és Zsuzsanna leányai érték meg a felnőttkort. Ők mind családot alapítottak. András fia két gyermeke közül fiú ágon ma is élnek közöttünk Papp-Váry nevet viselő, egyenes ági leszármazottak. Zsuzsannának öt, Juditnak két gyermeke született. Szinyei Béla, Zsuzsanna fia. Ő Papp-Váry András és Judit első gyermekeinek születését követően jött a világra, ő a harmadik unokája Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerénának.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
– Ne hangoskodjunk, uraim! – teremtette le vendégeit a mátyásföldi ivóban jó Szódás Sanyi még valamikor a kilencvenes évek derekán; majd magyarázatképp hozzátette: – Ez egy kocsma, nem a parlament.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
