Mi is a habos sütemény igazi története? Milyen nemzetiségű volt a művésznő bűvész férje? Hogyan festett a színésznő székely ruhában? Hogyan emlékszik Kiss Manyi egyik ritka, a Kurázsi mamában nyújtott drámai alakítására? Ilyen és hasonló, a szokványostól eltérő kérdéseket is felvet a tárlat, amelynek kurátora Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője, a grafikai ötlet és kivitelezés pedig Szebeni-Szabó Róbert kreativitását dicséri.
Háromszék, Zágon és a családja mindennél fontosabb volt Kiss Manyinak, aki 1911-ben született a Kolozsvárhoz közeli Magyarlónán, de már csecsemőként Zágonba vitték, ahol nagynénje és férje fogadták örökbe. Boldog gyermekkorára mindig szeretettel emlékezett vissza. Zongoraművésznőnek készült, de tizennégy évesen már a kolozsvári Izsó Miklós-féle színitanodába járt, első szerepeit is itt kapta. 1928-tól Szegeden szubrett, naiva, komika, statiszta és táncosnő, a harmincas években a Fővárosi Operettszínház szerződtette, majd a Vígszínházhoz került. 1954-től 1971-ben bekövetkezett haláláig a Madách Színház társulatának tagja volt.
Élete első, sorsdöntő sikerét a Fővárosi Operettszínházban aratta 1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság bolondság című darabjában. A film világa is felfedezte, több mint száz filmszerep „szegélyezte” az életét, 1954-ben Jászai Mari-díjat kapott filmbeli megható öregasszonyaiért. De nem kerülték el a drámai szerepek sem, 1957-ben Anna Frank naplójában Edit szerepét játszotta, amelyért Kossuth-díjat kapott, 1958-ban pedig Kurázsi mama címszerepében nyújtott örökre emlékezetest.
Fotó: Csinta Samu
A művésznő nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Ennek a hazajárásnak a képei jelentik a kiállítás látványanyagának túlnyomó részét, többségük igen ritkán látott felvétel. Szebeni Zsuzsa azonban arra is büszke, hogy sikerült megfelelően dokumentálnia képekben a Jaj, de jó a habos sütemény című sláger keletkezéstörténetét és utóéletét. Az meg igazi bravúr, hogy melléje olyan kép is került, amelyről kiderült: a hazai falatok, a zágoni szalonna is legalább akkora értéket képviselnek. A zágoni szánkózások, a megható megérkezések sztárhoz illő dokumentálása, hasonló „ínyencségek” teszik igazán vonzóvá a román nyelvű közönség számára is érthetővé tett kiállítást, amelynek anyaga a 2000-es évek eleje óta a kolozsvári Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület gyűjteményét gazdagítja. A kollekció minden bizonnyal tovább szélesedik, a kiállítás nyomán ugyanis ismerősök, családok ajánlották fel máris a birtokukban lévő, a színésznővel kapcsolatos tárgyi emlékeiket.
