A kiállítás az elmúlt száz év korszakaiból, a legváltozatosabb műfajokból (festmény, szobor, térplasztika, grafika, installáció) válogat: összesen nyolcvankét műtárgy kilenc tematikus szekcióba rendezve látható, amelyek értelmezését teremfeliratok, irodalmi idézetek és számos rövid műelemzés segíti, kiegészítve a színes katalógusban olvasható művészélet-rajzokkal. A Magyarországon is számon tartott művészek (Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő és Tibor, Nagy Imre, a nagybányaiak közül Mund Hugó, Nagy Oszkár, Jándi Dávid) mellett a trianoni határokon innen kevésbé ismert alkotók (például Erdélyi Béla, Szabó Gyula, Bartusz György, Király Ferenc) művei is láthatók a tárlaton.
A válogatás készítői arra törekedtek, hogy a Magyarországra áttelepedett művészek (többek között Árkossy István, Balázs Imre, Elekes Károly, Jovián György, Torok Sándor) esetében is az eredeti helyszínen, a még otthon készült műveket mutassák be. Így viszonylag hiteles képet kaphatunk arról, hogy a határon túli művészek problémafelvetése, a művek technikai és esztétikai minősége, a hazai tradíciókhoz és a nemzetközi irányzatokhoz való viszonya a magyarországiakéhoz mérhető. Az egyéni életutak azt mutatják, hogy az érzelmi összetartozáson túl a határokon átívelő valódi kapcsolatokon nyugszanak.
A Szépművészeti Múzeum– Magyar Nemzeti Galéria a kormány támogatásának köszönhetően tavaly egy rendkívüli jelentőségű műtárgy-szerzeményezési programot valósított meg, amellyel az elmúlt száz év időszakából több mint száz műtárggyal gyarapodott a Nemzeti Galéria trianoni határokon kívüli magyar művészeti gyűjteményi egysége, köztük több mint harminc olyan határon túli művész alkotásával, akik eddig még nem voltak képviselve a nemzeti gyűjteményben. A most nyíló kiállítás anyagának nagyobbik része ezekre az új szerzeményekre épül, amelyekkel a nagyközönség először Székesfehérváron találkozhat.
A kiállítás az 1920–2020 Nemzeti összetartozás napja kormányzati program támogatásával jött létre.
Fotó: MNG
