„A forradalomnak nincs szüksége költőkre!” – állítólag ez volt a közvádló utolsó mondata, amikor a Forradalmi Törvényszékkel halálra ítéltette Andrea Chéniert a francia forradalom vérben gázoló éveiben. Umberto Giordano 1896-ban bemutatott verista művében Chénier sorsa túllép a valóságon, és tragikus szerelmiháromszög-történet lesz belőle, ahol a történelem, az árulás és a szerelem vonzásában alakul a hősök élete. Giordano zenéje tökéletesen kifejezi a francia forradalom alatti Párizs légkörét: elegáns, arisztokratikus táncokat és népszerű forradalmi dalokat kapunk, köztük a La Marseillaise-t, a főszereplők pedig gyönyörű dallamokat énekelnek.

Fotó: Kummer János
Fabio Ceresa Az álarcosbál 2018-as premierje után tér most vissza az Erkel Színházba, rendezése egyszerre idézi fel hősei a francia forradalom idején átélt viszontagságait és kutatja a történelmi átmenetek egyetemes körforgását, ahogy a monarchia, az önkény, a forradalom, a terror, majd a káosz ismét a monarchia feltámadásához vezet. A premieren a címszerepet László Boldizsár, szerelmét, a költőt bálványozó Maddalena de Coigny grófkisasszonyt Sümegi Eszter, míg az intrikus szolgát, Carlo Gérard-t Kálmándy Mihály alakítja. A további szerepekben Wiedemann Bernadett, Megyimórecz Ildikó, Geiger Lajos, Fülep Máté, Szerekován János és Hábetler András lép színpadra. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Kocsár Balázs főzeneigazgató dirigálja.

Fotó: Ligeti Edina
Az Andrea Chénier premierjét megelőzően, május 23-án, pünkösd vasárnapján Richard Wagner monumentális műve, a Parsifal készülő produkciójába tekinthetünk be 10 órától az Operaház Facebook-oldalán és az Origón. Utolsó zenedrámájában, a Parsifalban Wagner a világ csábításaitól és a bűnös vágyaktól való félelmet írta meg egy megváltástörténetbe ágyazva. A mű valójában ünnepi színpadi játék, nem is opera. Sokan épp azzal kritizálták a zene és egyben a szövegkönyv szerzőjét, ami a darab erényének és különleges összetettségének is mondható, vagyis, hogy az egyházi témát személyes hangvétellel jeleníti meg, melyben a szerelem vallásos és profán felfogása keveredik.