Borisz Berezovszkij és Balázs János zongoraestje

Június 9-én este fél nyolctól Borisz Berezovszkij és Balázs János Liszt Ferenc és Cziffra György átirataiból játszik szólókat és négykezeseket a MOM Kulturális Központ színháztermében. A Cziffra György-emlékév kiemelt koncertjét élőben élvezhetjük Bősze Ádám műsorvezető közreműködésével.

Bő évszázaddal azután, hogy Liszt Ferenc a feje tetejére állított mindent, amit a zongorajátékról gondolt a kor közönsége, a budapesti éjszakában Cziffra György pokolian nehéz parafrázisokkal kápráztatta el az éjszakai bárok és eszpresszók vendégeit. Cziffra tudatosan keltette életre a liszti tradíciót, és ugyanazzal a szabadsággal és tehetséggel nyúlt elődje műveihez, ahogy Liszt saját kortársaiéhoz: nem öncélú virtuózként, hanem a zene mélyére hatolva. Borisz Berezovszkij és Balázs János is részesült a romantikus zongoraiskola örökségében, amelynek hangját felismerni sokkal könnyebb, mint meghatározni. Talán ahhoz lehet köze, amit Cziffra mondott Lisztről: „Ontotta a szépséget, és nem kímélte önmagát.”

Borisz Berezovsky jelenleg a világ legkeresettebb zongoristáinak egyike
Fotó: Juri Bogomaz

Ahhoz, hogy ezt a különleges zenei élményt még inkább be tudjuk fogadni, tekintsünk vissza a zenetörténetben. A magyar zongoraoktatást általában Liszt Ferenctől számítjuk, a mai zongoristákat a nagy előd „leszármazottainak” tekintve, noha a valódi történet egy kicsit korábban kezdődött. Liszt mestere Carl Czerny, akinek tanára, Ludwig van Beethoven készítette elő azt a zongora­pedagógiát, amelyre mind a mai napig építkezik a magyar zongoraművészet. Továbbá ne hagyjuk ki az improvizációs készséget sem, hiszen a rögtönzés a koncertélmény egyik legfontosabb része. A zenetörténet egyik legnagyobb improvizatőre Bach volt, ehhez képest ma szinte negatív előjelet kapnak azok a klasszikus zenei művészek, akik rögtönöznek koncertjeiken. Ezzel szemben Liszt a budapesti Zeneakadémia első felvételi követelményébe még beleírta az improvizációs kötelezettséget. Liszt Zeneakadémiája csakis tehetségekre épült, és egyfajta impulzusátadással, generátorként működött. Ennek a pedagógiai „családfának” a lényege nem a külsőségekről szól, hanem a belső értékekről. Ezt az előadó-művészeti és pedagógiai vonalat képviselte Liszt, Czerny, Thomán István és Dohnányi Ernő. Aztán megjelenik a Dohnányi által felfedezett és Keéri-Szántó Imre által tanított Cziffra György, aki azt a Dráfi Kálmánt tanította, akinél Balázs János diplomázott.

Balázs János Cziffra György szellemi hagyatékát folytatja
Fotó: Teknős Miklós

Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész nem csupán gyermekkora példaképeként hozta vissza hazánkban a köztudatba nemzetközi fesztivál formájában Cziffra György művészetét, hanem azért is, hogy folytathassa Cziffra szellemi hagyatékát, tanítsa-támogassa a fiatal tehetségeket. Ha ugyanilyen alaposan visszalapozunk Borisz Berezovszkij világhírű zongoraművész mestereinek életében, Carl Tausig jutunk, aki Liszt Ferenc kedvenc növendéke volt. Borisz Berezovszkij pedig – amint írják róla – „a nagy orosz zongoraművészek legigazabb örököse”. A Moszkvai Konzervatóriumban végzett művész jelenleg a világ legkeresettebb zongoristáinak egyike. A Cziffra György-emlékévre tekintettel különleges műsorral érkezik.

Jegyek kaphatók a czf.jegy.hu oldalon.