Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Megjelent a Ferenczy Múzeumi Centrum A nagy könyvlopás – Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című, a Szentendrei Képtárban 2019–2020-ban rendezett kiállítása nyomán készült kötet. Szerkesztői Árvai Mária és Véri Dániel, a tárlat kurátorai.
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. Az összesen 3035 kötet a geológiától a statisztikán át a szótárakig terjedt. Akadt megannyi irodalmi mű és rengeteg képzőművészettel foglalkozó könyv. Ezek mellett mintegy hatszáz folyóiratot helyeztek el a kiállítási térben. A tárlat a francia nyomdaipar teljes akkori tevékenységét bemutatta.
A látogatók első alkalommal még nem feltétlenül emeltek el könyveket, ám észrevették, hogy a lopás sikknek számított.
Árvai Mária és Véri Dániel az okok nyomába eredtek.
Az 1950-es években meglehetősen korlátozottan lehetett külföldre utazni, kapitalista országból származó könyveket pedig egyszerűen nem lehetett behozni Magyarországra. Továbbá nem rendeztek a kortárs nyugati művészetet bemutató kiállításokat. Korabeli képzőművészek levelezéséből kiderül: gyakran kérték odakint élő társaiktól, küldjenek kortárs műveket reprodukáló képeslapokat, például Klee-től vagy Mirótól, hogy egyáltalán láthassanak ilyen alkotásokat. A művészettörténeti és a képzőművészeti oktatásban a tematika valahol a XX. század elején megállt.
E kort jól jellemzi a fiatalon elhunyt Kovásznai György képzőművész és rajzfilmes megjegyzése: ha a Képzőművészeti Főiskolára bevisznek egy piros almát, az magától megszürkül. Az elmaradott oktatás mellett az is fontos tény, hogy élénk koloritú festékekhez, amilyeneket nyugat-európai gyárak állítottak elő, nem lehetett hozzájutni a szocialista blokkban.
Fontos Magyarország és Franciaország viszonya, hiszen kevesebb mint három esztendővel járunk a vérbe fojtott forradalom és szabadságharc után, gőzerővel folyt a kádári megtorlás. 1958-ban távozni kényszerült hazánkból a Francia Intézet vezetője, aki kiállt a szabadságharc mellett, az intézet több munkatársát bebörtönözték. A nemzetközi kulturális projektekkel a hazai vezetés a saját elszigeteltségét igyekezett oldani. Így 1958-ban – tíz év szünet után – részt vettünk a velencei biennálén, ugyanebben az esztendőben a brüsszeli világkiállításon magyar pavilon épült. A műcsarnoki tárlat szintén ebbe a sorba illeszkedett, mi több, azt még 1959 folyamán egy párizsi magyar könyvtárlat követte a Sorbonne épületében, botrányoktól kísérve.
A megnyitón francia fiatalok az 1957-ben, Déry Tibor letartóztatása után megalakult Comité Déry röplapjait osztogatták. Míg három Nobel-díjas író, Albert Camus, François Mauriac és Roger Martin du Gard kiállt a kilenc év börtönre ítélt Déry mellett, addig a Louis Aragon vezette Comité national des écrivains nem volt hajlandó közbenjárni az íróért. Aragon jóban volt a párizsi magyar követtel, s négyszemközt felhívta a figyelmét, hogy egy olyan időpontban, amikor az nem lenne betudható a nemzetközi nyomásgyakorlás hatásának, a börtön helyett legalább házi őrizetbe helyezhetnék Déry Tibort. Meglehet, ezek a kritikák hozzájárultak az író 1960-as szabadon bocsátásához.
A kiállítás felvillantott egy másik példát is, miként használták a könyveket kulturális hadviselés céljára. A CIA különböző fedőszerveken keresztül finanszírozta azt a programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió könyvet juttattak a vasfüggöny mögé.
A most megjelent kötetben három tanulmány vizsgálja az 1950-es és 60-as évek vizuális kultúráját, a francia–magyar kapcsolatokat, valamint a francia és amerikai kulturális diplomácia működését a keleti blokkban.
Interjúk olvashatók művészekkel, művészettörténészekkel: Gábor Eszterrel, Gyémánt Lászlóval, Jovánovics Györggyel, Klimó Károllyal, Kovalovszky Mártával, Kovács Péterrel, Lakner Lászlóval, Marosi Ernővel, Passuth Krisztinával, Perneczky Gézával, Tót Endrével.
Tematikus kínálattal várják a nézőket, hallgatókat.
Bukarestben mutatták be tegnap a Bánk bánt.
A Marcel Duchamp-díj nyerteseinek munkáiból nyílt tárlat.
Különleges programok, világhírű művészek az Orgonák éjszakáján és a Con Spirito Egyházzenei Fesztiválon.
Hétvégén már 25 fok is lehet
Óriási pofont kapott Shane Tusup és Jackl Vivien az első közös döntőjükben
Napi horoszkóp 2025. április 10.: a Bika ma legyen óvatos, a Mérleg tartsa távol magát a pénzügyektől
Csütörtökön Egyiptomba látogat a külgazdasági és külügyminiszter
Nagy a baj a hazai banknál: nem lehet pénzt felvenni az automatáknál
Botrányba fulladt a tiszás fórum – már Magyar Péter hívei sem szeretnék, hogy Kollár nyilatkozzon
Pressman kedvenc bírója engedte szabadon a droggyárosokat
Az Aston Villa edzője Vilmos herceget méltatta a párizsi BL-vereség után
Lewandowski közellenség lett, olyat tett, ami megbocsáthatatlan + videó
Vilmos herceg magából kikelve, az öklét rázta a BL-meccsen + videó
Döbbenet! Megkéselték Pataky Attilát Miskolcon
Raphinha önzősége után végül nem a Barcelona, hanem a Dortmund lehetett dühös
Tematikus kínálattal várják a nézőket, hallgatókat.
Bukarestben mutatták be tegnap a Bánk bánt.
A Marcel Duchamp-díj nyerteseinek munkáiból nyílt tárlat.
Különleges programok, világhírű művészek az Orgonák éjszakáján és a Con Spirito Egyházzenei Fesztiválon.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Tematikus kínálattal várják a nézőket, hallgatókat.
Bukarestben mutatták be tegnap a Bánk bánt.
A Marcel Duchamp-díj nyerteseinek munkáiból nyílt tárlat.
Különleges programok, világhírű művészek az Orgonák éjszakáján és a Con Spirito Egyházzenei Fesztiválon.
A színművész hamarosan 91. születésnapját ünnepli.
Szabad szemmel nem látható címmel nyílt kiállítás a Hungarian Art & Business kiállítóterében
Elindult a jegyértékesítés a budapesti show-ra.
A szerb teniszklasszis borzasztóan játszott idei első salakpályás meccsén.
Orbán Viktor bejelentése: a kormány folytatja az árak letörését.
Új értelmet nyert Magyar Péterék korábbi, az egészségügyet lejárató kampánya a Tisza Párt brüsszeli vallomása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
