Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Megjelent a Ferenczy Múzeumi Centrum A nagy könyvlopás – Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című, a Szentendrei Képtárban 2019–2020-ban rendezett kiállítása nyomán készült kötet. Szerkesztői Árvai Mária és Véri Dániel, a tárlat kurátorai.
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. Az összesen 3035 kötet a geológiától a statisztikán át a szótárakig terjedt. Akadt megannyi irodalmi mű és rengeteg képzőművészettel foglalkozó könyv. Ezek mellett mintegy hatszáz folyóiratot helyeztek el a kiállítási térben. A tárlat a francia nyomdaipar teljes akkori tevékenységét bemutatta.
A látogatók első alkalommal még nem feltétlenül emeltek el könyveket, ám észrevették, hogy a lopás sikknek számított.
Árvai Mária és Véri Dániel az okok nyomába eredtek.
Az 1950-es években meglehetősen korlátozottan lehetett külföldre utazni, kapitalista országból származó könyveket pedig egyszerűen nem lehetett behozni Magyarországra. Továbbá nem rendeztek a kortárs nyugati művészetet bemutató kiállításokat. Korabeli képzőművészek levelezéséből kiderül: gyakran kérték odakint élő társaiktól, küldjenek kortárs műveket reprodukáló képeslapokat, például Klee-től vagy Mirótól, hogy egyáltalán láthassanak ilyen alkotásokat. A művészettörténeti és a képzőművészeti oktatásban a tematika valahol a XX. század elején megállt.
E kort jól jellemzi a fiatalon elhunyt Kovásznai György képzőművész és rajzfilmes megjegyzése: ha a Képzőművészeti Főiskolára bevisznek egy piros almát, az magától megszürkül. Az elmaradott oktatás mellett az is fontos tény, hogy élénk koloritú festékekhez, amilyeneket nyugat-európai gyárak állítottak elő, nem lehetett hozzájutni a szocialista blokkban.
Fontos Magyarország és Franciaország viszonya, hiszen kevesebb mint három esztendővel járunk a vérbe fojtott forradalom és szabadságharc után, gőzerővel folyt a kádári megtorlás. 1958-ban távozni kényszerült hazánkból a Francia Intézet vezetője, aki kiállt a szabadságharc mellett, az intézet több munkatársát bebörtönözték. A nemzetközi kulturális projektekkel a hazai vezetés a saját elszigeteltségét igyekezett oldani. Így 1958-ban – tíz év szünet után – részt vettünk a velencei biennálén, ugyanebben az esztendőben a brüsszeli világkiállításon magyar pavilon épült. A műcsarnoki tárlat szintén ebbe a sorba illeszkedett, mi több, azt még 1959 folyamán egy párizsi magyar könyvtárlat követte a Sorbonne épületében, botrányoktól kísérve.
A megnyitón francia fiatalok az 1957-ben, Déry Tibor letartóztatása után megalakult Comité Déry röplapjait osztogatták. Míg három Nobel-díjas író, Albert Camus, François Mauriac és Roger Martin du Gard kiállt a kilenc év börtönre ítélt Déry mellett, addig a Louis Aragon vezette Comité national des écrivains nem volt hajlandó közbenjárni az íróért. Aragon jóban volt a párizsi magyar követtel, s négyszemközt felhívta a figyelmét, hogy egy olyan időpontban, amikor az nem lenne betudható a nemzetközi nyomásgyakorlás hatásának, a börtön helyett legalább házi őrizetbe helyezhetnék Déry Tibort. Meglehet, ezek a kritikák hozzájárultak az író 1960-as szabadon bocsátásához.
A kiállítás felvillantott egy másik példát is, miként használták a könyveket kulturális hadviselés céljára. A CIA különböző fedőszerveken keresztül finanszírozta azt a programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió könyvet juttattak a vasfüggöny mögé.
A most megjelent kötetben három tanulmány vizsgálja az 1950-es és 60-as évek vizuális kultúráját, a francia–magyar kapcsolatokat, valamint a francia és amerikai kulturális diplomácia működését a keleti blokkban.
Interjúk olvashatók művészekkel, művészettörténészekkel: Gábor Eszterrel, Gyémánt Lászlóval, Jovánovics Györggyel, Klimó Károllyal, Kovalovszky Mártával, Kovács Péterrel, Lakner Lászlóval, Marosi Ernővel, Passuth Krisztinával, Perneczky Gézával, Tót Endrével.
Vezérkari hadinaplókat mutattak be a Magyarságkutató Intézetben.
A Hangdóm 360 moziban bemutatják a Kiégő Izzók filmjét, amelyet a DJ zenéi inspiráltak.
Teljessé vált az összművészeti fesztivál programja.
Jön John Scofield, Liane Carroll és Emma Smith is.
Vadászgépet vásároltak a szerbek Magyarországtól
Meghalt-e Vlagyimir Putyin?
Kanállal szúrta ki az egyik ápoló szemét egy 40 éves férfi
Elégedetlenkedik Brüsszel: tanácsadóik szerint Európa számára az jelentené a legnagyobb kihívást, ha Ukrajna békét kötne Oroszországgal
Meghan új vezetéknévre váltott, többé nem Markle
Trump ismét átnyúl Európa feje felett, Brüsszel tehetetlen
Szoboszlai eladása váratlanul téma lett, a Liverpool 120 millió eurót kaphatna érte!
Németh Hunor csapatát kapta a Chelsea, Bolláék Boszniába utaznak – sorsoltak a Konferencialigában
Újabb fordulat Kenderesi Tamás ügyében: itt a MACS-vezető reakciója a vádakra
Csodafegyvert vetettek be Orbán ellen, de kiderült, hogy csak egy ócska vízipisztoly
Arne Slot reagált Luis Enrique dicséretére, megnevezte Európa jelenlegi legjobbját is
Kerkez Milos eltiltása súlyos következményekkel jár, a 80 éves bíró is lehúzta + videó
Vezérkari hadinaplókat mutattak be a Magyarságkutató Intézetben.
A Hangdóm 360 moziban bemutatják a Kiégő Izzók filmjét, amelyet a DJ zenéi inspiráltak.
Teljessé vált az összművészeti fesztivál programja.
Jön John Scofield, Liane Carroll és Emma Smith is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Vezérkari hadinaplókat mutattak be a Magyarságkutató Intézetben.
A Hangdóm 360 moziban bemutatják a Kiégő Izzók filmjét, amelyet a DJ zenéi inspiráltak.
Teljessé vált az összművészeti fesztivál programja.
Jön John Scofield, Liane Carroll és Emma Smith is.
A teljes toxikológiai jelentés néhány hónapon belül várható.
Kiállítás őrzi a tavaly elhunyt színésznő emlékét.
Augusztus elsején és másodikán mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Az elnök felsorolta az intézkedéseit a keddi kongresszusi beszéde során.
A negyvenéves klasszis idén is kirobbanó formában játszik a Los Angeles Lakers csapatában, amit egy újabb fantasztikus rekord bizonyított szerda hajnalban.
A növekvő ingatlanárak mellett sem valószínű, hogy jelentősen növekedne a bérlakások aránya Magyarországon.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
