Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Megjelent a Ferenczy Múzeumi Centrum A nagy könyvlopás – Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című, a Szentendrei Képtárban 2019–2020-ban rendezett kiállítása nyomán készült kötet. Szerkesztői Árvai Mária és Véri Dániel, a tárlat kurátorai.
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. Az összesen 3035 kötet a geológiától a statisztikán át a szótárakig terjedt. Akadt megannyi irodalmi mű és rengeteg képzőművészettel foglalkozó könyv. Ezek mellett mintegy hatszáz folyóiratot helyeztek el a kiállítási térben. A tárlat a francia nyomdaipar teljes akkori tevékenységét bemutatta.
A látogatók első alkalommal még nem feltétlenül emeltek el könyveket, ám észrevették, hogy a lopás sikknek számított.
Árvai Mária és Véri Dániel az okok nyomába eredtek.
Az 1950-es években meglehetősen korlátozottan lehetett külföldre utazni, kapitalista országból származó könyveket pedig egyszerűen nem lehetett behozni Magyarországra. Továbbá nem rendeztek a kortárs nyugati művészetet bemutató kiállításokat. Korabeli képzőművészek levelezéséből kiderül: gyakran kérték odakint élő társaiktól, küldjenek kortárs műveket reprodukáló képeslapokat, például Klee-től vagy Mirótól, hogy egyáltalán láthassanak ilyen alkotásokat. A művészettörténeti és a képzőművészeti oktatásban a tematika valahol a XX. század elején megállt.
E kort jól jellemzi a fiatalon elhunyt Kovásznai György képzőművész és rajzfilmes megjegyzése: ha a Képzőművészeti Főiskolára bevisznek egy piros almát, az magától megszürkül. Az elmaradott oktatás mellett az is fontos tény, hogy élénk koloritú festékekhez, amilyeneket nyugat-európai gyárak állítottak elő, nem lehetett hozzájutni a szocialista blokkban.
Fontos Magyarország és Franciaország viszonya, hiszen kevesebb mint három esztendővel járunk a vérbe fojtott forradalom és szabadságharc után, gőzerővel folyt a kádári megtorlás. 1958-ban távozni kényszerült hazánkból a Francia Intézet vezetője, aki kiállt a szabadságharc mellett, az intézet több munkatársát bebörtönözték. A nemzetközi kulturális projektekkel a hazai vezetés a saját elszigeteltségét igyekezett oldani. Így 1958-ban – tíz év szünet után – részt vettünk a velencei biennálén, ugyanebben az esztendőben a brüsszeli világkiállításon magyar pavilon épült. A műcsarnoki tárlat szintén ebbe a sorba illeszkedett, mi több, azt még 1959 folyamán egy párizsi magyar könyvtárlat követte a Sorbonne épületében, botrányoktól kísérve.
A megnyitón francia fiatalok az 1957-ben, Déry Tibor letartóztatása után megalakult Comité Déry röplapjait osztogatták. Míg három Nobel-díjas író, Albert Camus, François Mauriac és Roger Martin du Gard kiállt a kilenc év börtönre ítélt Déry mellett, addig a Louis Aragon vezette Comité national des écrivains nem volt hajlandó közbenjárni az íróért. Aragon jóban volt a párizsi magyar követtel, s négyszemközt felhívta a figyelmét, hogy egy olyan időpontban, amikor az nem lenne betudható a nemzetközi nyomásgyakorlás hatásának, a börtön helyett legalább házi őrizetbe helyezhetnék Déry Tibort. Meglehet, ezek a kritikák hozzájárultak az író 1960-as szabadon bocsátásához.
A kiállítás felvillantott egy másik példát is, miként használták a könyveket kulturális hadviselés céljára. A CIA különböző fedőszerveken keresztül finanszírozta azt a programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió könyvet juttattak a vasfüggöny mögé.
A most megjelent kötetben három tanulmány vizsgálja az 1950-es és 60-as évek vizuális kultúráját, a francia–magyar kapcsolatokat, valamint a francia és amerikai kulturális diplomácia működését a keleti blokkban.
Interjúk olvashatók művészekkel, művészettörténészekkel: Gábor Eszterrel, Gyémánt Lászlóval, Jovánovics Györggyel, Klimó Károllyal, Kovalovszky Mártával, Kovács Péterrel, Lakner Lászlóval, Marosi Ernővel, Passuth Krisztinával, Perneczky Gézával, Tót Endrével.
A titok tanúi gazdagon illusztrált, és vannak benne magyar vonatkozások is.
What We Believe In – Amiben hiszünk címmel kiállítást rendeztek a Ludwig Múzeumban.
Mága Zoltán elindította a Nemzeti összefogás jótékonysági koncertsorozatát.
A világ legismertebb gospel sztárkórusa ismét Magyarországra látogat.
Újabb megrázó részletek a mai halálos balesetről – fotók a helyszínről
Magyar Péter akkora lyukra futott, hogy rögtön bele is zuhant
Hős futár mentette meg a hőségben rekedt utasokat a vonaton
„Fordó eltűnt!” – így semmisítették meg az amerikaiak az iráni atomlétesítményt (VIDEÓ)
"Csak fekszik egy ágyban" - korábbi csapatfőnöke elárulta, így van most Michael Schumacher
Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását az amerikai támadások után + videó
A spanyolok nekimentek az UEFA-nak, óriási balhé az Anglia elleni meccsen
Szörnyű stadionkatasztrófa: három szurkoló meghalt, hetven ember megsérült
Egyetlen dolgot kértek a magyar válogatott futballistái a miniszterelnöktől
Klopp kimondta, amit a Liverpool-szurkolók hallani akartak
Az oroszok elcserélték Iránt Ukrajnára?
Kiderült a súlyos titok: nincs tovább, Magyar Péter sarokba szorult
A titok tanúi gazdagon illusztrált, és vannak benne magyar vonatkozások is.
What We Believe In – Amiben hiszünk címmel kiállítást rendeztek a Ludwig Múzeumban.
Mága Zoltán elindította a Nemzeti összefogás jótékonysági koncertsorozatát.
A világ legismertebb gospel sztárkórusa ismét Magyarországra látogat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A titok tanúi gazdagon illusztrált, és vannak benne magyar vonatkozások is.
What We Believe In – Amiben hiszünk címmel kiállítást rendeztek a Ludwig Múzeumban.
Mága Zoltán elindította a Nemzeti összefogás jótékonysági koncertsorozatát.
A világ legismertebb gospel sztárkórusa ismét Magyarországra látogat.
Kis magyar táncrajz – Rendhagyó néprajzi óra keretében interaktív módon mutatja be a Kárpát-medence autentikus néptáncait, népzenéit, viseleteit a Duna Művészegyüttes országszerte hetvenhat helyszínen.
Az ismert amerikai színész kokainfüggőségét legyőzve újra felfedezte hitét, és úgy döntött, hogy egy sorozatban jár utána a legismertebb ereklyék misztikus történetének.
Még nem késő elindulni! Mutatjuk, milyen programokkal készültek országszerte.
A Bayern München átigazolási stratégiája jelentősen átalakult az elmúlt hetekben, miután kiderült, hogy a klub nem tudja megszerezni Florian Wirtzet, a Bayer Leverkusen kiválóságát.
Nagy mértékben növeli egyes krónikus betegségek kialakulásának az esélyét.
A világ olajszállítmányainak ötöde ott halad át.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
