
A megnyitón francia fiatalok az 1957-ben, Déry Tibor letartóztatása után megalakult Comité Déry röplapjait osztogatták. Míg három Nobel-díjas író, Albert Camus, François Mauriac és Roger Martin du Gard kiállt a kilenc év börtönre ítélt Déry mellett, addig a Louis Aragon vezette Comité national des écrivains nem volt hajlandó közbenjárni az íróért. Aragon jóban volt a párizsi magyar követtel, s négyszemközt felhívta a figyelmét, hogy egy olyan időpontban, amikor az nem lenne betudható a nemzetközi nyomásgyakorlás hatásának, a börtön helyett legalább házi őrizetbe helyezhetnék Déry Tibort. Meglehet, ezek a kritikák hozzájárultak az író 1960-as szabadon bocsátásához.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum
A kiállítás felvillantott egy másik példát is, miként használták a könyveket kulturális hadviselés céljára. A CIA különböző fedőszerveken keresztül finanszírozta azt a programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió könyvet juttattak a vasfüggöny mögé.
A most megjelent kötetben három tanulmány vizsgálja az 1950-es és 60-as évek vizuális kultúráját, a francia–magyar kapcsolatokat, valamint a francia és amerikai kulturális diplomácia működését a keleti blokkban.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum
Interjúk olvashatók művészekkel, művészettörténészekkel: Gábor Eszterrel, Gyémánt Lászlóval, Jovánovics Györggyel, Klimó Károllyal, Kovalovszky Mártával, Kovács Péterrel, Lakner Lászlóval, Marosi Ernővel, Passuth Krisztinával, Perneczky Gézával, Tót Endrével.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!