– Összesen 332 magyar író 655 szépirodalmi könyvét tartalmazza a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) új irodalmi lexikona, amely online már két éve hozzáférhető, ám május végén nyomtatásban is megjelenik. Milyen szerkesztői elv alapján állították össze a kiadványt?
– Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nagyszabású lexikonprogramot indított a közelmúlt és a kortárs művészeti alkotások számbavételére. Ennek első megvalósulása az 1956 és 2016 között megjelent szépirodalmi művek áttekintő feldolgozása, melyet Falusi Mártonnal főszerkesztőként koordináltunk. A következő kötet Gelencsér Gábor főszerkesztésében a magyar filmeket dolgozza fel 1912-től napjainkig, várhatóan ősszel az is megjelenik. A jelzett időszakból a lexikon tizenhárom fős szerkesztőbizottsága kiválasztott több száz kitűnő és figyelemre méltó szépirodalmi kötetet, és azok elemzéseit nem a szerzők ábécérendje, hanem a megjelenésük éve szerint sorolta be. Mivel egy szerzőtől legfeljebb öt könyvet választottunk, nagyon sok szerző alkotása szóba kerülhetett; a kronologikus besorolással az igen különböző művek egymás mellé kerülve egyszerre adnak változatosan tagolt horizontális és vertikális áttekintést. Hihetetlenül izgalmas, hogy a művek ugyanazon talajból sarjadnak, mégis egészen másféleképpen reflektálnak. Például ugyanazon évben jelent meg először Ottlik Géza Iskola a határon és Wass Albert A funtineli boszorkány című regénye vagy Nagy László és Tandori emlékezetes verseskötete.
– Voltaképpen a műveket szeretnék megismertetni a széles közönséggel a lexikonon keresztül?
– Azt szeretnénk, hogy akik a lexikont kézbe veszik vagy az interneten használják, eljussanak a művekig, és megtapasztalják a roppant gazdag magyar irodalom szépségét és megszólítóerejét.
– Emellett a könyvismertető szerint a kortárs magyar irodalom sokszínűségét, plurális és nyitott természetét hitelesen kívánják reprezentálni. A kortárs szerzők közül kiknek a művei kerültek be a lexikonba?
– Tulajdonképpen a lexikonunkban tárgyalt legtöbb mű kortárs mű. Pályám kezdetén például kortársa lehettem Weöres Sándornak, Illyés Gyulának, Pilinszky Jánosnak, Nagy Lászlónak. A csak nemrég eltávozottakra pedig főleg nem tudok múlt időben gondolni: Kányádi Sándor, Tandori Dezső, Juhász Ferenc, Gion Nándor, Esterházy Péter, Farkas Árpád, Nagy Gáspár, Kertész Imre, Szepesi Attila, Rába György, Szőcs Géza – ők is kortársaim, kortársaink. Egyébként a lexikonban Térey János Őszi hadjárat című, 2016-ban megjelent verseskötete az utolsó, nem élő kortárs szerző elemzett műve.