időjárás 4°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Pécsi Györgyi: Ma is születnek kiemelkedő művek

Petrovics Gabriella
2021.05.28. 08:15
Pécsi Györgyi: Ma is születnek kiemelkedő művek

– Azt szeretnénk, hogy akik a lexikont kézbe veszik vagy az interneten használják, eljussanak a művekig, és megtapasztalják a roppant gazdag magyar irodalom szépségét és megszólítóerejét – mondta lapunknak Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó ügyvezetője, akitől megtudtuk, milyen új köteteken dolgoznak. Arról is beszélgettünk, miként látja a mai irodalom helyzetét.

– Összesen 332 magyar író 655 szépirodalmi könyvét tartalmazza a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) új irodalmi lexikona, amely online már két éve hozzáférhető, ám május végén nyomtatásban is megjelenik. Milyen szerkesztői elv alapján állították össze a kiadványt?

– Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete nagyszabású lexikonprogramot indított a közelmúlt és a kortárs művészeti alkotások számbavételére. Ennek első megvalósulása az 1956 és 2016 között megjelent szépirodalmi művek áttekintő feldolgozása, melyet Falusi Mártonnal főszerkesztőként koor­dináltunk. A következő kötet Gelencsér Gábor főszerkesztésében a magyar filmeket dolgozza fel 1912-től napjainkig, várhatóan ősszel az is megjelenik. A jelzett időszakból a lexikon tizenhárom fős szerkesztőbizottsága kiválasztott több száz kitűnő és figyelemre méltó szépirodalmi kötetet, és azok elemzéseit nem a szerzők ábécérendje, hanem a megjelenésük éve szerint sorolta be. Mivel egy szerzőtől legfeljebb öt könyvet választottunk, nagyon sok szerző alkotása szóba kerülhetett; a kronologikus besorolással az igen különböző művek egymás mellé kerülve egyszerre adnak változatosan tagolt horizontális és vertikális áttekintést. Hihetetlenül izgalmas, hogy a művek ugyanazon talajból sarjadnak, mégis egészen másféleképpen reflektálnak. Például ugyanazon évben jelent meg először Ottlik Géza Iskola a határon és Wass Albert A funtineli boszorkány című regénye vagy Nagy László és Tandori emlékezetes verseskötete.

– Voltaképpen a műveket szeretnék megismertetni a széles közönséggel a lexikonon keresztül?

– Azt szeretnénk, hogy akik a lexikont kézbe veszik vagy az interneten használják, eljussanak a művekig, és megtapasztalják a roppant gazdag magyar irodalom szépségét és megszólítóerejét.

– Emellett a könyvismertető szerint a kortárs magyar irodalom sokszínűségét, plurális és nyitott természetét hitelesen kívánják reprezentálni. A kortárs szerzők közül kiknek a művei kerültek be a lexikonba?

– Tulajdonképpen a lexikonunkban tárgyalt legtöbb mű kortárs mű. Pályám kezdetén például kortársa lehettem Weöres Sándornak, Illyés Gyulának, Pilinszky Jánosnak, Nagy Lászlónak. A csak nemrég eltávozottakra pedig főleg nem tudok múlt időben gondolni: Kányádi Sándor, Tandori Dezső, Juhász Ferenc, Gion Nándor, Esterházy Péter, Farkas Árpád, Nagy Gáspár, Kertész Imre, Szepesi Attila, Rába György, Szőcs Géza – ők is kortársaim, kortársaink. Egyébként a lexikonban Térey János Őszi hadjárat című, 2016-ban megjelent verseskötete az utolsó, nem élő kortárs szerző elemzett műve.

Azt szeretnék, hogy akik a lexikont kézbe veszik eljussanak a művekig Fotó: Bach Máté

– Egy interjúban néhány éve úgy fogalmazott: a magyar irodalom a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években nagyon inspiratív és nagyon magas minőséget hozott létre, nem csoda, ha kifáradás érzékelhető. Most is ugyanígy látja a mai irodalom helyzetét?

– A kádári–aczéli korban az irodalom által kommunikáltunk a jelenünkről. Nagyobb volt a társadalmi elvárás az írókkal szemben, a legfontosabb gondolatok pedig meg is fogalmazódtak a művekben. Ám az említett évtizedek nemcsak a magyar irodalomnak, hanem az európai kultúrkörnek is nagy korszaka volt. Új stílusok indultak minden művészeti területen, a neoavantgárdtól a mágikus real­izmuson át a posztmodernig. Ma is születnek kiemelkedő művek, nagyszerű egyéni teljesítmények, de nem erőteljes kirajzást érzékelek, inkább sokfelé irányuló keresést. Az is igaz, hogy az értékek sokkal nehezebben kapnak megerősítést, visszhangot, és persze nehezebb tájékozódni is.

– A lexikon mellett milyen új, előkészületben lévő kiadványokon dolgozik az MMA Kiadó?

– Két írói életműsorozatot is gondozunk: Szilágyi Istvántól, a nagyszerű kolozsvári írótól A hóhér könnyei című elbeszéléskötetet adjuk ki most, Cs. Szabó Lászlótól pedig az F. D. Roosevelt és a Levelek a száműzetésből című esszéket. Nagy Gáspár összes versei mellett meglepetés lesz Szakolczay Lajos és Faludy György levelezése. A. Szabó Magda és Cs. Nagy Ibolya több száz, köztük számos eddig nem publikált fotóval Tamási Áron életművét mutatja be. Továbbá gyönyörű életműalbumokat hozunk Schrammel Imre keramikusművész, Árendás József grafikusművész, Szenes István belsőépítész munkásságáról. Istvánfi Gyula személyes hangú építészettörténete mellett meg kell említenem a hetvenéves Magyar Állami Népi Együttes fotóalbumát – utóbbi a Hagyományok Házával közös kiadás lesz.

– Tervezik-e kimondottan az idei, őszre halasztott ünnepi könyvhétre megjelentetni valamely kiadványukat az imént felsoroltak közül?

– A könyvhét halasztása miatt nem változtattunk a kiadó menetrendjén, mindegyik könyvünket az eredeti terv szerint jelentetjük meg, tehát a nyarat az új kiadványaink társaságában tölthetik az olvasók.

– Mit tapasztal, mennyiben alakította át a mintegy másfél éve tartó pandémia a könyvpiac helyzetét?

– Sajnos kiadónkat is nagyon érzékenyen érintette a pandémia. A könyvheti rendezvények elvesztését nehéz ellensúlyozni. Nemcsak a könyvértékesítés csökkenése fájdalmas, hanem az is, hogy elmaradtak az olvasókkal való személyes találkozások. Az ünnepi könyvhét és a könyvbemutatók is nagyon jó alkalmak arra, hogy a szerzők és az olvasók találkozzanak. Ünnep nélkül lelkileg nehéz megélni a hétköznapokat, ám reményteljes várakozással készülünk a nyitásra.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.