Az örökkévalóság minden hangszerén játszott

„Ez a dolgunk, ha nem halunk bele, akkor nem volt semmi értelme” – mondta egyszer a munkájáról Jankovics Marcell, a János vitéz, a Gusztáv-sorozat, a Fehérlófia, az Ének a csodaszarvasról, Az ember tragédiája és számtalan alkotás megteremtője. Ő tanította nekünk megérteni a mesék rejtelmeit, megfejteni szimbólumait, férfiról, nőről és hatalomról gondolkozni, kultúrkincseinkben barangolni és hinni a csodákban. Ma lenne 81 éves Jankovics Marcell.

Az alkotás szöveghűen viszi vászonra Arany János elbeszélő költeményét, miközben történelmi hitelességgel ábrázolja a középkori Magyarországot. Káel Csaba a Toldi díszbemutatóján kiemelte: Jankovics Marcell az animáció határtalan lehetőségeit felhasználva hozta létre műveit, amelyekben keveredik mozgókép, irodalom, hagyomány, értékőrzés és értékteremtés. Végezetül álljon itt egy részlet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Jankovics Marcell temetésén mondott gyászbeszédéből: 

Eljöttünk, hogy búcsút vegyünk Jankovics Marcelltől. Az egyik utolsó polihisztortól, akit a mi földünk a hátán hordott. […] A kultúra, vagyis az örökkévalóság minden hangszerén játszott… Az ő küldetése az volt, hogy alámerüljön a magyar szellemvilág legmélyebb rétegeibe, elfeledett kincseket hozzon fel, megtisztítsa és átadja nekünk. Magyarnak lenni, magyar nyelven beszélni számára nem állapotot, hanem rangot jelentett. A magyar legendavilág csak azért lelkesítette, mert átsütött rajta magyar mivolta. Eggyé vált János vitézzel, Fehérlófiával, Az ember tragédiájával és a magyar ember tragédiájával: Trianonnal. A magyar kultúrában felmutatta az egyetemest és az egyetemes kultúrában a magyart. Hitte, hogy a magyar kultúra joggal tart igényt a világ figyelmére. Hamisítatlanul a maga tisztaságában. Eszébe sem jutott, hogy a mi kultúránkat a nyugati világ ízlésére átcsomagolva tegye emészthetővé.

Borítókép: Jankovics Marcell (Fotó: Kurucz Árpád)