Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze félszáz körüli magyarországi és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosának mondhatta magát. 2014–2020 között a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, majd 2020-tól tiszteletbeli elnöke volt. Nemcsak rajzfilmjei maradnak velünk, hanem könyvei és előadásai is. Szavakkal is ugyanolyan szuggesztíven tudott mesélni, mint képekkel. Ahogy az MMA írja:
Jankovics Marcell népszerűségét a mindenki által ismert animációs filmjei mellett közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönhette.
Mirtse Zsuzsanna pedig így értekezett:
A holisztikus gondolkodás, a »megőrizve teremteni« elv szellemében alkotott: az öntörvényűség, a saját út járásának igénye és a hagyománytisztelet jól megfér egymás mellett, kiegészíti és erősíti egymást. Jankovics Marcell az az alkotótípus, aki a látszólagos fejlődés, a folyamatosan változó felszín mögött az állandóságot keresi, ugyanakkor kísérletező alkat, a mindenkori technikai lehetőségeket szívesen aknázza ki.»…fogadd el a világ rendjét és törvényeit, tanulj meg élni velük, de ne lázadj ellenük, mert úgyis reménytelen« – írta A Nap könyvében. Ez a mondat akár saját életének sorvezetője is lehet.
Izgalmas alkotásai közül említsük meg még a Mondák a magyar történelemből (1986–1988) című sorozatot, a Sisyphus című fekete-fehér kontúrvonalakra szorítkozó filmjét, melynek főhőse egy egyre nagyobb méretet öltő sziklatömböt görget fel a hegyre.
A Küzdők című, naturalisztikusan megrajzolt kisfilmje pedig az alkotó és az alkotás egymást a végsőkig formáló, allegorikus küzdelméről szól. Torzóban maradt 12 részesre tervezett Biblia-filmje, melynek első és egyetlen elkészült epizódja az Ószövetség első fejezeteit ülteti át az animáció stilizált nyelvére. Témájánál fogva a rendező legegyetemesebb kultúrtörténeti alkotása.
Ránk maradt végezetül a Toldi, az utolsó animációs filmje, amelynek bemutatóját már nem érhette meg. Születésnapjához igazítva, mától országosan 74 moziban látható a mozifilm. A rendkívüli igényességgel megalkotott, festői szépségű animációs film a Magyar népmesék sorozatot is jegyző Kecskemétfilm nyolcvan alkotója több mint háromévi munkájának eredménye.
Az alkotás szöveghűen viszi vászonra Arany János elbeszélő költeményét, miközben történelmi hitelességgel ábrázolja a középkori Magyarországot. Káel Csaba a Toldi díszbemutatóján kiemelte: Jankovics Marcell az animáció határtalan lehetőségeit felhasználva hozta létre műveit, amelyekben keveredik mozgókép, irodalom, hagyomány, értékőrzés és értékteremtés. Végezetül álljon itt egy részlet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Jankovics Marcell temetésén mondott gyászbeszédéből:
Eljöttünk, hogy búcsút vegyünk Jankovics Marcelltől. Az egyik utolsó polihisztortól, akit a mi földünk a hátán hordott. […] A kultúra, vagyis az örökkévalóság minden hangszerén játszott… Az ő küldetése az volt, hogy alámerüljön a magyar szellemvilág legmélyebb rétegeibe, elfeledett kincseket hozzon fel, megtisztítsa és átadja nekünk. Magyarnak lenni, magyar nyelven beszélni számára nem állapotot, hanem rangot jelentett. A magyar legendavilág csak azért lelkesítette, mert átsütött rajta magyar mivolta. Eggyé vált János vitézzel, Fehérlófiával, Az ember tragédiájával és a magyar ember tragédiájával: Trianonnal. A magyar kultúrában felmutatta az egyetemest és az egyetemes kultúrában a magyart. Hitte, hogy a magyar kultúra joggal tart igényt a világ figyelmére. Hamisítatlanul a maga tisztaságában. Eszébe sem jutott, hogy a mi kultúránkat a nyugati világ ízlésére átcsomagolva tegye emészthetővé.
Borítókép: Jankovics Marcell (Fotó: Kurucz Árpád)
