Elveszett a paradicsom a debreceni Múzeumok Éjszakáján

A Déri Múzeum ezen az estén nyitott meg egy olyan kiállítást, amely nemcsak a Múzeumok Éjszakáján volt megtekinthető, hanem az év utolsó napjáig látható.

Az elveszett Paradicsom című kiállítás az év végéig látogatható Fotó: Déri Múzeum

Nem volt egységes karszalag a debreceni Múzeumok Éjszakáján, ahol kellett, minden szervezet maga adott belépőket. Természetesen a védettségi igazolvány elengedhetetlen kellék volt a belépéshez minden helyszínen. A kínálat igen gazdag volt, a legnagyobb igyekezettel sem tudott minden érdeklődő mindent megnézni, hiszen több egyidejű program is várt a közönségre. Adódtak kifejezetten családoknak szóló, gyermekek számára vonzó alkalmak, s felléptek a fiatalok által ismert és kedvelt zenészek, művészek is. Kreatív és múzeumpedagógiai foglalkozások, bábelőadás, tűzzsonglőrök, esti muzsika, jazzkoncert, népzene, éjszakai orgonakoncert, katonazene, felolvasások, kerekasztal-beszélgetések színesítették a programot.

A Déri Múzeum ezen az estén nyitott meg egy olyan kiállítást, amely nemcsak a Múzeumok Éjszakáján volt megtekinthető, hanem az év utolsó napjáig látható. A kupolateremben berendezett kiállítás címe az Elveszett paradicsom. Milton művének a címét vették kölcsön ahhoz az állapothoz, amikor az ember talán utolsó alkalommal élt teljes egyensúlyban a természettel. Eleink a mezolitikumban – Kr. e. 6000-ig – ugyanis halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak, anélkül, hogy megbontották volna az ökológiai egyensúlyt. Kiállítottak egy Jásztelek határában napvilágra került kunyhót és egy több ezer éves csontszigonyt. A kiállítás legjelentősebb darabja a Kárpát-medencében egyedüli lelet, egy mezolit sír, amely a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum jóvoltából került a kiállításra. A témáról a látogatók vetített képes előadást is megnézhettek.

Az Elveszett paradicsom című kiállítás az év végéig látogatható
Fotó: Déri Múzeum

Ez volt a debreceni Múzeumok Éjszakájának a sztárja, de a mellékszereplők sem voltak alábbvalók. Hogy messze ne menjünk, a múzeum előtti téren is nagy volt a nyüzsgés, itt már nemcsak muzeális látnivalóval találkoztak. Napszállta után a helyi dixieland és helyőrségi zenekar is térzenét adott, de volt népzenei műsor is.

Debrecen ikonikus épülete, a Nagytemplom is megnyílt e délutánon, estén és éjszakán. Az érdeklődők töviről hegyire megismerhették, felmehettek panorámajárdájára is, amelyből beláthatták a város nagy részét. Éjfél előtt orgonazenét hallgathattak a vendégek.

A Református Kollégium Múzeuma is kitett magárért. Bibliagyűjteményt is megtekinthettek az érdeklődők, az intézmény állandó kiállításain és emlékszobáin, iskolatörténeti kiállításán kívül.

Még az olyan nem kifejezetten múzeumjellegű intézmény is bekapcsolódott a programokba, mint a Debreceni Akadémiai Bizottság, ahol Ráckevei Anna és Horváth Juli színművészek tartottak tárlatvezetést Buka László festőművész és Rácz Zoltán építész kiállításán.

A zsidó negyed székházában és ortodox udvarában és a rabbiszobában egy fővárosi kiállítással lehetett megismerkedni, de helyi tárlatot is láthattak az érdeklődők. Gazdag műsor volt a Medgyessy-múzeumban (pl. Medgyessy nőalakjairól) és az irodalom házában, valamint a Szabó Magda Emlékházban is, ahol sokan érdeklődtek a mai női szerepekről szóló előadás iránt. A Kölcsey Központban, a Modemben is több kiállítást vezettek kurátoraik. Gyermekek számára interaktív alkalmakat is szerveztek, a korongozástól a különböző játékokig.