A Magyar Kultúra magazin célja, hogy bemutassa azokat az embereket, akik egész életüket az alkotásnak szentelik, inspirálnak minket, hatnak ránk és folyamatosan alakítják kultúránkat, valamint hétköznapjainkat. Így a most megjelent, havonta jelentkező kiadványban izgalmas írásokat, történeteket olvashatunk az irodalom, képző- és iparművészet, komoly- és könnyűzene, színház-, tánc- és cirkuszművészet területéről. Mint a mai lapszámbemutató-sajtótájékoztatón elhangzott, a folyóirat közérthető nyelven szeretné ismertetni a magyar kortárs kultúra értékeit. Minden számban egy-egy kiemelt téma kerül a fókuszba, a nyitó lapszám témája a Duna. A szépirodalmi szövegek szerzői között találjuk Száraz Miklós Györgyöt, Farkas Wellmann Endrét, Zsille Gábort, Bék Timurt, Nagy Leát és Bene Zoltánt. Az öt éve elhunyt Csoóri Sándornak az idei év valamennyi lapszámában mellékletet szentelnek, míg a magazin első számát a tavaly novemberben elhunyt Szőcs Géza emlékének ajánlják.
– Értékekről, tehetségekről, a kultúránk sokszínűségéről szól a Magyar Kultúra folyóirat – hangsúlyozta köszöntőjében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.
Mint rámutatott, bár a kultúrafogyasztási szokások jelentős mértékben átkerültek az online térbe, még mindig vannak olyan magyarok, akik szeretik, ha egy folyóiratot lapozgatni és nem görgetni lehet. Demeter Szilárd kitért arra is, hogy újraindult az élet, újraindult a kultúra, s a magyar kormány felkérésére ötéves programot dolgoztak ki a magyar folyóirat-kultúra megerősítésére. Erre évi 1,9 milliárd forintot kaptak, melyből 400 milliót a kiemelt folyóiratok támogatására, 1,5 milliárd forintot pedig nyílt pályázaton osztanak szét a Kárpát-medencei magyar folyóiratok között.
Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra főszerkesztője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy amikor felkérték erre a feladatra, arra gondolt, hogy ha majd száz év múlva felvetődik a kérdés, miről szólt a 2020-as évek eleje, bizonyára szerepelnek a válaszban olyan kifejezések, mint a pandémia, klímaváltozás vagy migráció. Mint leszögezte, a kortársak közelről mottó arról is szól, hogy mély, emberi beszélgetéseket szeretnének adni az olvasóknak.
A százharminc oldalas lapban interjúkat olvashatunk mások mellett Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, Visky András íróval, a 95 éves Szentendrei Régi Művésztelep képzőművészeivel, továbbá riport mutatja be a szekszárdi Mészöly Miklós-emlékházat, és szintén az évfordulók jegyében a Pilinszky-centenáriumra is készült cikk.
– Azért indítottuk el a magazint, mert a szerzőknek határozott, karakteres mondanivalója van a világról – emelte ki Pál Dániel Levente, a PKÜ irodalomszakmai igazgatója, a Magyar Kultúra lapigazgatója, akinek elmondás szerint jó, hogy nagyrészt történetek, interjúk kerültek a kiadványba. Mint fogalmazott, ezeket az oral historykat máshol nem mondták még el. Az első lapszám nagy részét tehát interjúk teszik ki, mert a pandémia, az újranyitás tapasztalatait szeretnék megosztani az olvasókkal. Emellett erős a képzőművészeti rovat és a kép-szöveg egymás mellé helyezése, melyeket számos érdekes nyomdai megoldás is hangsúlyoz.
