Petőfi-emlékévet szerveznek kilencmilliárd forintból

A 2022–2023-as Petőfi-emlékév támogatására kilencmilliárd forintot biztosít a kormány. Ebből egyaránt hárommilliárd jut a bicentenáriumi programokra, a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek fejlesztésére.

Petőfi nem ülne a fotelban csipszet majszolva és nézegetné a Netflix propagandafilmjeit Fotó: Havran Zoltán

– Petőfi Sándor, a költőfejedelem születésének 200. évfordulója jó alkalom méltatni, újragondolni korának eseményeit és következményeit – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a mai budapesti sajtótájékoztatón.

Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.

Kásler Miklós kezet fog Bús Balázzsal Fotó: Kásler Miklós FB

Kásler Miklós a bicentenáriummal összefüggésben annak hátterét világította meg, milyen események vezettek a XIX. századi reformkorhoz. Megjegyezte, hogy Petőfi nemcsak nagyszerű költő volt, de a radikálisok között megjelent a politikai palettán is.

Az 1848-as törvények tartósnak bizonyultak, és olyan viszonyok alakultak ki, amelyek biztosítani tudták Magyarország prosperitását – fogalmazott a miniszter.

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke hangsúlyozta: az alap arra fog törekedni, hogy 2022-ben a megalakuló két új ideiglenes kollégium pályázatai kapcsolódjanak az emlékévhez. A legfontosabb feladatnak a pályázatokban is a közösségépítést nevezte a pandémia miatt kialakult helyzetben. Ennek kézenfekvő eszköze a kultúra, ezért fontos annak szereplőit az államnak támogatnia.

Kásler Miklós, Demeter Szilárd, és Bús Balázs az emlékév sajtótájékoztatóján
MTI/Koszticsák Szilárd

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy

megújul a PIM állandó Petőfi-kiállítása, összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, emellett interaktív Petőfi-busz fogja járni a Kárpát-medencét vándorkiállítással, közművelődési, múzeumpedagógiai programokkal készülnek.

Petőfi sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit a reformkorban az anyanyelvi kultúra megszületése, érvényesülése, a modern magyar nemzet kialakulása, kulturális intézményeink megerősödése jelentett – mondta Demeter Szilárd.

A főigazgató elmondta, hogy a bicentenáriumon megmutathatják, mekkora értéket képvisel a Kárpát-medencében található több száz magyar múzeum közgyűjteménye, emellett lehetőség lesz az elsősorban a reformkorhoz köthető irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására is.

Petőfi és Szendrey Júlia szobra a koltói kastélyparkban
Fotó: MTI/Balázs Attila

A Magyar Géniusz Program segítségével szeretnék megmutatni, milyen értékeket őriznek a különböző közgyűjtemények a vidéki múzeumokban.Az országos szintű, kiemelt kulturális kormányzati projekt kapcsán Bús Balázs bejelentette, hogy

az emlékév két éve során 6 milliárd forintot a Petőfi-bicentenárium programjaira, másik 3 milliárd forintot a vidéki múzeumok támogatására fordíthat az NKA.

Ezt az összesen 9 milliárd forintnyi támogatást két új ideiglenes kollégium kezeli majd. Ezen felül az emlékév programkínálatát és magas színvonalát támogatandó a NKA a jövő évben törekszik arra, hogy a kollégiumok által kiírt pályázatok kapcsolódjanak az emlékévhez.

A költő kilép a szobor mögül

Azt gondolnánk, hogy Petőfi Sándor olyan ikonikus alakja a magyarságnak, hogy őt már nem kell bemutatni senkinek. Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese szerint ez csupán az a kánon, amelyet az iskolai tanulmányok teremtettek. A köztudatban a kultusz formálta alak, nem pedig a szerző él. Petőfi irodalmi munkásságával zsenge korunkban találkozunk, a legtöbb esetben pedig el is ijesztenek attól, hogy érett fővel is foglalkozzunk mondjuk Petőfi prózai életművével.

– Nagyon kevés felnőtt embert tudok elképzelni, aki Petőfi-kötetet vesz a kezébe – fejtette ki, hozzátéve, hogy az emlékév egyik eredménye remélhetően az lesz, hogy a szobor mögül kilép a költő, és többen újra felfedezik maguknak Petőfit.

A Petőfi Sándor-emlékév programjaiban jelentős szerepet játszik majd a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az emlékév tudományos és muzeológiai keretei azonban még képlékenyek – tudtuk meg Kalla Zsuzsától, aki beszámolt arról is, hogy a Bolyongó üstökös – A Petőfi-kultusz alakváltozatai című, virtuálisan is megtekinthető tárlat már a közelgő emlékévre „kihegyezve” jött létre a tavaly.

– A kiállítás a társadalom egyes rétegeiben vizsgálja Petőfi Sándornak a nemzeti emlékezetben megőrzött alakját, főként az irodalom és a képzőművészet terén, ugyanakkor a politikai és a társadalomtörténeti vetületeket is górcső alá veszi különböző tárgyakon, fotókon, filmeken és szövegeken keresztül, amelyek az 1898–99-es, az 1923-as, az 1948–49-es és az 1973-as évfordulók köré csoportosulnak. A tárlat tulajdonképpen lefedi az intézmény történetét is, amelyről a remények szerint egy kötet is megjelenik még az emlékév előtt – mondta Kalla Zsuzsa a Petőfi Irodalmi Múzeummal kapcsolatban, amely az 1909-ben a Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi-ház jogutódja.

A PIM kezdeményezésére 2018–2019-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a Maros Megyei Múzeummal és az ELTE Régészettudományi Intézetével közösen indult az a régészeti terepkutatás Fehéregyházán, a segesvári csatatéren, amelyet még három éven keresztül kívánnak folytatni. A csatatérkutatásból származó információk és eredmények alapján jött létre a Ki mondaná, hogy e hely csatatér? elnevezésű kamaratárlat, amelynek kurátorai Kalla Zsuzsa és Polgár Balázs, és amely Petőfi halálának körülményeire keresi a választ.