Azt gondolnánk, hogy Petőfi Sándor olyan ikonikus alakja a magyarságnak, hogy őt már nem kell bemutatni senkinek. Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese szerint ez csupán az a kánon, amelyet az iskolai tanulmányok teremtettek. A köztudatban a kultusz formálta alak, nem pedig a szerző él. Petőfi irodalmi munkásságával zsenge korunkban találkozunk, a legtöbb esetben pedig el is ijesztenek attól, hogy érett fővel is foglalkozzunk mondjuk Petőfi prózai életművével.
– Nagyon kevés felnőtt embert tudok elképzelni, aki Petőfi-kötetet vesz a kezébe – fejtette ki, hozzátéve, hogy az emlékév egyik eredménye remélhetően az lesz, hogy a szobor mögül kilép a költő, és többen újra felfedezik maguknak Petőfit.
A Petőfi Sándor-emlékév programjaiban jelentős szerepet játszik majd a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az emlékév tudományos és muzeológiai keretei azonban még képlékenyek – tudtuk meg Kalla Zsuzsától, aki beszámolt arról is, hogy a Bolyongó üstökös – A Petőfi-kultusz alakváltozatai című, virtuálisan is megtekinthető tárlat már a közelgő emlékévre „kihegyezve” jött létre a tavaly.
– A kiállítás a társadalom egyes rétegeiben vizsgálja Petőfi Sándornak a nemzeti emlékezetben megőrzött alakját, főként az irodalom és a képzőművészet terén, ugyanakkor a politikai és a társadalomtörténeti vetületeket is górcső alá veszi különböző tárgyakon, fotókon, filmeken és szövegeken keresztül, amelyek az 1898–99-es, az 1923-as, az 1948–49-es és az 1973-as évfordulók köré csoportosulnak. A tárlat tulajdonképpen lefedi az intézmény történetét is, amelyről a remények szerint egy kötet is megjelenik még az emlékév előtt – mondta Kalla Zsuzsa a Petőfi Irodalmi Múzeummal kapcsolatban, amely az 1909-ben a Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi-ház jogutódja.
A PIM kezdeményezésére 2018–2019-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a Maros Megyei Múzeummal és az ELTE Régészettudományi Intézetével közösen indult az a régészeti terepkutatás Fehéregyházán, a segesvári csatatéren, amelyet még három éven keresztül kívánnak folytatni. A csatatérkutatásból származó információk és eredmények alapján jött létre a Ki mondaná, hogy e hely csatatér? elnevezésű kamaratárlat, amelynek kurátorai Kalla Zsuzsa és Polgár Balázs, és amely Petőfi halálának körülményeire keresi a választ.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!