– Milyen szándékkal alakult meg 15 évvel ezelőtt a Cimbaliband zenekar?
– Akkoriban a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának tagja voltam, de közben mindig törekedtem arra, hogy a cimbalmot felvirágoztassam, hogy reneszánszát élje a hangszer. Nagy példaképem Balogh Kálmán cimbalomművész, akitől rengeteget tanultam. Neki volt először népzenei szólólemeze cimbalmosként, amitől teljesen elvarázsolódtam. Tele voltam ötletekkel, ráadásul a népzenei szcénából már sokakkal volt szerencsém autentikus magyar népzenét muzsikálni. Készítettem két szólólemezt, melyeken közreműködött Pál István Szalonna és bandája. Szerettem volna megvalósítani a bennem fortyogó ötleteket, így Wertetics Szlobodán harmonikás barátommal megalapítottuk a Cimbalibandet, s azóta is ezt a zenekart tartom saját projektemnek.
– A megjelenések alapján rendkívül boldog és összetartó csapat képét keltik. Valóban így van?
– Mint minden zenekarban, nálunk is voltak hullámvölgyek, sok mindenen keresztülment a banda. A zenészszakma kihívásai miatt voltak egészséges átalakulások, tagcserék. Nem könnyű egyszerre működtetni a családi életet a rengeteg fárasztó utazással, a vándorló életformával. Mindig mindenen átlendülünk, és boldog vagyok, hogy működünk minden nehézség ellenére.

Fotó: Teknős Miklós
– A népzenei ihlet mellett saját dalokat is hallhat a közönség. Hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt?
– Mindig tisztában vagyok azzal, hogy mit játszom, nem fogom összekeverni a műfajokat. Amikor népzenét kell, akkor azt, de ha saját dalokról van szó – amiket 2013 és 2014 között kezdtem el írni –, akkor ahhoz alkalmazkodom. Külön kell tudni választani a kettőt, és elfogadni, hogy mindig lesz olyan, akinek nem tetszik valamelyik produkcióm. Eleinte jobban foglalkoztattak a negatív kritikák, azóta már lazábban kezelem.
– Hogyan fogadták a rajongók a népzenétől való eltérést? Elérték a várt sikert?
– Egy bizonytalan kísérletnek indult az elején, de aztán hamar kiderült, hogy működik, és imádja a közönség. A zenekar hatására rengeteg gyerek elkezdett cimbalmon tanulni, nagy örömömre már egyre többen megismerik a hangszert. Ez az eredmény magáért beszél.