Különleges mozifesztivált rendeznek Gyálon

A magyar film – fekete-fehér, majd hangos és egyre színesebb – története öt kerek évfordulót ünnepel az idén. Az első magyar mozgókép és mozifilm, az első hangosfilm, a színes film, továbbá a gyáli mozi születése is alkalmat ad arra, hogy a dél-pesti régió művészeti központja, az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár otthont adjon az első Gyáli-wood moziünnepnek július 17-én.

Kabos Gyula és Csortos Gyula a Hyppoliban Forrás: filmarchiv.hu

A magyar film története 1896-ban kezdődött. Ekkor készültek az első magyar mozgóképek a millenniumi ünnepségeken, és ekkor nyílt meg az első – az úri közönség által megvetéssel szemlélt és lenézett szórakozási forma –, s később a kávéházakban gyorsan népszerűvé lett mozi. Tíz évvel később már 270 filmszínház várta a közönséget csak Budapesten. Nyíltak a vidéki mozik, amelyek között az egyik legkülönlegesebb vállalkozás Lifka Sándoré, aki 1901-ben megépítette a nyolc vasúti vagonból álló „mutatványos” szerelvényét, amellyel a vajdasági településeken népszerűsítette 1902-től a XX. század forradalmi találmányát – áll az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az első magyar mozifilm, A táncz 1901-ben készült Budapesten, az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán megépített alkalmi stúdióban, valamint a Városligeti műjégpályán. Zsitkovszky Béla fotóművész a maga építette filmfelvevő gépével rögzítette a Párizsi Világkiállítást is megjárt Pekár Gyula „forgatókönyvét”, a tánc háromezer éves történetét bemutató képsorozatában. A film díszbemutatója 1901. április 30-án volt. Az Ausztriában és Párizsban is bemutatott mozi százötven előadást élt meg.

Az első magyar hangosfilmet Jávor Pál főszereplésével 1931. április 29-én kezdték el forgatni a Corvin Filmgyárban, s szeptember 25-én mutatták be a közönségnek. Az alkotás, amely egy birtokát elvesztő, Amerikába kivándorló, majd egy szerencsés fordulattal hazatérő báró történetét mesélte el, nem nyerte el a nézők tetszését, a film csúfos bukás volt. Nem így a második magyar hangosfilm a Hyppolit, a lakáj, amelyben Kabos Gyula és Csortos Gyula legendás alakítása hatalmas sikert aratott a közönség körében. A színesfilm-technika 1941-ben már Magyarországon volt: az első, teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be a nagyközönségnek.

Kabos Gyula és Csortos Gyula a Hyppolitban
Fotó: Filmarchiv.hu

A gyáli mozi újkori története egyes források szerint 1958-ban kezdődött, bár már a második világháború előtt is voltak alkalmi vetítések a településen. Ami biztos, hogy a rendszeres, államosított filmszínházi tevékenységre a gyáli mozi alapító engedélyét a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat 1961-ben adta ki, háromszázötven fős nézőtérre. Idén, az öt kerek mozitörténeti évszám előtt tisztelegve újraindul a gyáli mozitörténet legújabb filmje a dél-pesti régió meghatározó kulturális intézményében. Az egész évben filmeket vetítő Moziklubban a tartalmasabb, kritikusabb, míg a július 17-én átadott nyári Kertmoziban a művészi igényű és könnyedebb szórakozást nyújtó filmeket tekinthetjük meg. Első alkalommal a Kincsemet, második alkalommal Az Anyám és más futóbolondok című magyar filmet, Fekete Ildikó rendező és Gáspár Tibor színművész részvételével.

A vörös szőnyeges gálaprogram részeként mozitörténeti, híradástechnikai és jelmezkiállítás is nyílik – derül ki a tájékoztatóból. A kertmozi avatása előtt beszélgetést tartanak Scherer Péter színművész, Hegedűs Bálint forgatókönyvíró és Bényei Tünde textiltervező művész részvételével. A fesztivál hangulatáról a Marching Jazz Band gondoskodik. A programot fényfestés kíséri. Emellett meglepetésfotózással és számos mozis különlegességgel is készülnek a szervezők.