Múltkutatás a megbékélés jegyében

A szegedi Délvidék Kutatóközpont történészcsoportja a Délvidéket mint fogalmat tágan értelmezi. A trianoni Magyarország Dél-Alföldje mellett a Temesi Bánság, illetve a Bácska területét is idesorolják.

A temesvári Délvidék Kaszinó épülete 1915-ben Fotó: Fortepan

Hosszú évek óta eredményesen működik a szegedi Délvidék Kutatóközpont. A régió múltjának objektív módon való földolgozását vállaló csoport hazai és határainkon túli egyetemi oktatók, levéltárosok, történészek és helytörténeti kutatók laza hálózataként jött létre, s civil szervezeti (alapítványi) háttérrel is rendelkezik.

A kutatóközpont vezetője Zakar Péter történészprofesszor, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese, bölcsészkari egyetemi tanár, de oszlopos tagja és alapító munkatársa, illetve programszervezője és kiadványmenedzsere még Döbör András, a szegedi egyetem pedagógusképző karának dékánja, valamint Forró Lajos történész, főiskolai docens, aki hagyományosan az 1944/45-ös délvidéki vérengzések – kimondhatjuk: a tízezres nagyságrendben, tervszerűen végrehajtott, intézményes és szervezett jugoszláviai magyarirtások – történetének jeles kutatója.

Mellettük még több magyarországi (szegedi, hódmezővásárhelyi, bajai), illetve délvidéki (szabadkai, zentai, magyarkanizsai) tagja van a kutatóközpontnak, amely évről évre konferenciákat rendez a Délvidék modern kori történetének fontos és olykor vitás kérdéseiről.

A történészcsoport a Délvidéket mint fogalmat tágan értelmezi. A trianoni Magyarország Dél-Alföldje mellett a Temesi Bánság, illetve a Bácska területét is idesorolják.

Ennek szellemében a Fejezetek a Délvidék múltjából című konferenciasorozaton a csanádi egyházmegye történetéről, a már említett magyarellenes atrocitásokról, a dél-alföldi németek kitelepítéséről, a magyarkanizsai sajtó történetéről vagy éppen a közvilágítás regionális szerepéről egyaránt hallhatott már előadást az érdeklődő közönség. Részben ezen tudományos tanácskozások referátumainak publikálására, részben a kutatóközpont munkatársai tudományos eredményeinek közzétételére folyóiratot jelentet meg a szervezet. Az immár nyolcadik évfolyamában járó Délvidéki Szemle című periodika évente két számmal jelentkezik, s főleg tanulmányokat és könyvismertetéseket tartalmaz, továbbá a világhálóról ingyenesen letölthető.

A Délvidéki Szemle egyik lapszámának borítója
Fotó: Délvidék Kutatóközpont

A központ tevékenységének eredménye – többek között – a néhány évvel ezelőtt megjelent Magyarkanizsa monográfiája (1848–1945) című, több mint félezer oldalas kiadvány, valamint a tavalyelőtt publikált Fejezetek a Délvidék múltjából című tanulmánykötet, amelyben a 2017. október 13. és 15. között a délvidéki Magyarkanizsán megrendezett Közös múlt és megbékélés a Délvidéken című konferencia előadásai­nak szerkesztett változatai olvashatók. A könyvben szereplő tanulmányok figyelemreméltó, forráscentrikus történeti szakmunkák, amelyek – különösen a régió társadalmi, gazdasági és politikai fejlődésének sokrétű bemutatása, illetve tragikus következményekkel járó nemzetiségi és felekezeti alapú konfliktusainak tárgyalása révén – tovább mélyítik a Délvidékkel kapcsolatos történelmi ismereteinket.

A Délvidék Kutatóközpont által kiadott periodika és a megjelentett kötetek egyaránt bizonyítják, hogy van létjogosultsága a Délvidék múltjának forrásalapú, történeti hitelességű és interdiszciplináris szemléletű vizsgálatának. A kutatóközpont tevékenysége – amely országhatárokon átívelő, hiszen a Délvidék magyarországi, romániai és szerbiai részén élő kutatók és történészek laza és informális, ugyanakkor lelkes és elkötelezett közössége – nemcsak a magyar történeti emlékezetnek, de a szomszédos államokkal való történettudományos párbeszédnek is jelentős műhelye.

(A borítóképen a temesvári Délvidék Kaszinó épülete látható 1915-ben. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Achívum / Negatvtár / Pölös István gyűjteménye)