Hétévesen kezdett cimbalmot tanulni Tárkány-Kovács Bálint, a Tárkány Művek alapítója. Bevallása szerint a néptánc révén fordult komolyabbra a hangszer iránti érdeklődése, amikor megismerkedett a táncházmozgalom körüli zenei közeggel, mely nagy hatással volt pályájára. Erdélyben is járt már a kilencvenes évek elején, tizennégy évesen, s itt jött rá, hogy valójában egy népi hangszeren játszik, ami azért érdekes, mert abban az időben még nem volt népzeneoktatás Magyarországon. – Klasszikus cimbalmot tanultam, vagyis klasszikus zenét játszottam cimbalmon. Kellett tehát a néptánc felőli megérkezés, hiszen máshol nem volt lehetőség a népzenével találkozni – emlékezett vissza Tárkány-Kovács Bálint. Később Balogh Kálmán cimbalomművész tanítványa lett, aki nemcsak zeneileg, de emberileg is irányt mutatott neki. – Lenyűgözött a zene iránti nyitottsága és az, hogy a zene lelki kifejeződésével is sokat foglalkozott. Azt is tőle tanultam meg, hogy a művész hogyan tartsa karban a testét és a lelkét. A hangszeren való játék mozdulatok sora, amit meg lehet tanulni, ám a művészi lét ennél sokkal összetettebb, sokkal többet jelent: gondolati és lelki tartalmak kifejezését – mutatott rá a zenész.
Irodalmi csemegék a Báthory téka könyvbemutatón
Újabb öt különleges kötetet mutatnak be a Józsa Judit Galériában.