Újabb fejezetéhez érkezett a magyar őstörténet-kutatás

Nemrég együttműködési megállapodást kötött a Magyarságkutató Intézet és a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete. A kétezer éves Belch-i ázsiai hun temető mongol–magyar feltárásának folytatásával újabb fejezetéhez érkezett a magyar őstörténet-kutatás – adta hírül közösségi oldalán az intézmény.

Gelegdorj Eregzen a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója; összefoglalja a munkatervet Fotó: Facebook

Az ázsiai hun emlékek mongóliai kutatásában való részvétel az első alkalom arra, hogy a megállapodást tartalommal töltsék meg. Ennek érdekében Horváth-Lugossy Gábor főigazgató és Makoldi Miklós igazgató a hét elején Ulánbátorba utazott. Az intézet küldöttségét Obrusánszky Borbála Magyarország mongóliai nagykövete fogadta. Obrusánszky Borbála hivatalba lépése előtt is közvetítette a magyar kultúrát és tudományos eredményeket Mongólia felé, hívta fel a figyelmet a két nép múltjának részben közös gyökereire, kiemelten az ázsiai hunokra. Hivatalba lépése óta ez a munka még hatékonyabbá vált. A most megvalósuló együttműködés gyors kialakításában is generáló, segítő szerepet vállalt.

A közös mongol–magyar kutatás pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1961-ben kezdődött meg, amikor két magyar kutató Horváth Tibor és Erdélyi István is ásatásokat végzett az ázsiai hun temetőkben.

Ezt a komoly múltra tekintő mongol–magyar együttműködést elevenítették fel idén, azzal, hogy a Magyarságkutató Intézet és a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete közös feltárásokba kezdett a Szelba-folyó menti Belch-i hun temetőben, melyet magyar részről Horváth Tibor kezdett el feltárni.

Obrusánszky Borbála Magyarország mongóliai nagykövete (balra), Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (középen), Gelegdorj Eregzen, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója (jobbra)
Fotó: Facebook

A Belch-i temető 2021-es, közös mongol–magyar ásatása hivatalos és ünnepélyes keretek között kezdődött meg. – Csontlelet találása esetén a magyar fél részéről a Magyarságkutató Intézet vállalja az archeogenetikai vizsgálatok elvégzését. A feltárásról a nemzetközi tudományos élet számára a mongol–magyar tudósok közös publikációjában számolunk majd be – nyilatkozta Horváth-Lugossy Gábor főigazgató a megnyitón.

A feltárás vezetője mongol részről: Gelegdorj Eregzen a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója; a magyar fél régész vezetője pedig: Makoldi Miklós a Magyarságkutató Intézet Régészeti Igazgatója.

Az eredeti bejegyzés ITT olvasható.

(A borítóképen Gelegdorj Eregzen, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója összefoglalja a munkatervet. Forrás: Facebook)

Történész, néprajzkutató, orientalista, nagykövet

Obrusánszky Borbála tudományos téren elsősorban a hunok történetét, a hun–magyar rokonságot kutatja, a témában számos publikációt tett közzé. Az elmúlt tíz évben mintegy tucatnyi műve jelent meg, többek között a Szkíta íjnak húrja pendül (2016); Szkíta tájon pata dobog (2015); Törvények és tanítások: a sztyeppei lovas birodalmak szellemi öröksége (2014); Szkíta rögök fölött hun–magyar szél járja (2013), Európa ura, Attila (2016); Atilla unokái (Kertai Zalánnal, 2012); A hunok öröksége (Marácz Lászlóval, 2011). Nagy érdeklődéssel követett ismeretterjesztő előadásainak célja a mongol hagyományok népszerűsítése a hazai közönségnek. Obrusánszky Borbála 2020 óta Magyarország mongóliai nagykövete.