Hallgassunk Keresztelő Szent Jánosra!

Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor munkájáról, az elmúlt bő évtized szentföldi magyar ásatásairól szóló könyvet adott ki a Magyar Művészeti Akadémia. A Machaerus – Heródes Antipász tetrarcha palotája és Keresztelő Szent János börtöne a Holt-tenger keleti partján, Jordániában – Szentföldi magyar ásatások (2009–2021) című hiánypótló alkotás a jordániai Machaerus várának feltárását mutatja be, ahol Keresztelő Szent János raboskodott.

2021. 08. 25. 6:40
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az ókori városból a citadella feltárását teljes mértékben befejeztük, a feltárt régészeti anyagot feldolgoztuk – kezdte a könyvbemutatót Vörös Győző, a Pápai Akadémiák Díjának aranyérmével kitüntetett ókorkutató, az MMA tiszteletbeli tagja.
Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó ügyvezető igazgatója a könyvbemutatón köszöntőjében kiemelte, hogy Vörös Győző minden lépésével a keresztény hagyomány nyomában jár, könyvével pedig a Szentföldre látogatunk, a kereszténység bölcsőjébe.– Vörös Győző könyve és a helyszín Keresztelő Szent János személyéről szól. Ő az az egyetlen próféta, aki nemcsak hirdette, hogy eljön a messiás, hanem rá is mutatott – hangsúlyozta Kránitz Mihály atya, teológiai professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője a könyvbemutatón. Hozzátette, hogy Keresztelő Szent János mindenki mást megelőzve közel került a kereszt titkához, mert a megtérésre felszólító szavait elsősorban ő maga valósította meg teljesen odaadva az életét. Vagyis Keresztelő Szent János megvalósította azt, amiről Jézus az utolsó vacsorán beszélt, senkinek nincsen nagyobb szeretete, mint aki életét adja barátaiért. – Machaerusnak is ez az üzenete. Ha bármiben is kétségünk lenne, hallgassunk Keresztelő Szent Jánosra, aki együtt tudott működni az isteni kegyelemmel, mely szükséges minden ember üdvösségéhez – tette hozzá Kránitz Mihály atya. Vörös Győző vezetésével a magyar kutatócsoport az MMA égisze alatt 2009-ben nyert koncessziót húsz évre a jordániai Machaerus várának feltárására, dokumentálására és műemléki helyreállításának megtervezésére. Nem egyszerűen régészeti lelőhelyről van szó, hanem titokzatos evangéliumi helyszínről. Keresztelő Szent János lefejezését a korabeli zsidó történetíró, Josephus Flavius A zsidók története című könyvé­ben örökítette meg, ahol olvasható a helyszín is, így a történettudomány számára is hitelesítette az evangéliumi történetet.
A bibliai helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, kopár hegyként magasodott a következő két évezred folyamán, miután a rómaiak az I. században lerombolták. August Strobel, egy jeruzsálemi régészprofesszor 1968-ban egy három és fél kilométer hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált – ezek alapján feleltette meg a helyszínt Josephus Flavius leírásának. Egy amerikai mecénás támogatásával kezdődött meg a kutatás, amely később megrekedt, a feltárt leletek az Egyesült Államokba kerültek. 2009-ben XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének kétezredik évfordulójáról méltó megemlékezés lehetne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogatható lenne a hegy. Így nyerte el a Jordán állam támogatását a machaerusi kutatás.
A nemzetközi kutatócsoport munkáját Vörös Győző professzor korábban három, angol nyelven megjelent kötetben dokumentálta, az első kötetet 2013-ban, a másodikat 2015-ben, a harmadikat 2019-ben adták ki, magyarul először a Ferenc pápa idén szeptemberben esedékes budapesti látogatásának tiszteletére adja közre a kiadó Vörös Győző által vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményei­nek összefoglalását. Vörös Győző a könyvbemutatón plasztikusan leírta a kutatás jelentőségét is. Úgy fogalmazott, hogy időkapszulaként ránk maradt ókori város ez a heródesi korból, amelyben a legkülönlegesebb, páratlan nagyságú lelet egy 4,75 méter magas ión oszlop. Ez az összes evangéliumi helyszínről ránk maradt legnagyobb méretű tárgy. Felállítottak egy dór oszlopot is, 3,8 métereset. Amikor mindezt publikálták, hatalmas lett a kutatásra irányuló nemzetközi érdeklődés.
A kötet első fejezetében történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusban mutatja be Vörös Győző a machaerusi eseményeket. A második és harmadik részben a helyszín régészeti feltárása, építészeti, bibliai és kulturális örökségének részletei szerepelnek. A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet albumszerű élményt nyújtva ismerteti meg az olvasót a keresztény, az iszlám és a zsidó kultúrkincs számára egyaránt jelentős történeti emlékkel.

(A borítókép hátterében a prezentáción I. Ferenc pápa megáldja Vörös Győző gyermekét. Fotó: MMA/Walter Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.