A történeti park a középkorban, a XIII. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket, Szank vezér egykori szálláshelyén. Szank nevét az írásos emlékek „Zank szállása” néven 1451-ben említik először. Az emlékpark központi épülete a látogatóközpont, mely modern módszerekkel röpíti vissza a látogatót az elmúlt évszázadokba. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során – kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve – beolvadtak a magyarságba. Egykori jelenlétüket számos, ma már a magyar örökség szerves részét képező hagyomány, fogalom, földrajzi név, szó, használati tárgy tanúsítja. A Duna–Tisza-köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi, hanem egy történeti-kulturális egység is. Az emlékhelyen a tematikus útvonalak történeti hűséggel mutatják be a magyarságba az évszázadok során beolvadó kunok folyamatosan változó életterét. Láthatunk itt jurtákat, Árpád-kori és késő középkori sírokat, templomromot, egy feltárt kettős körárok és cölöpsánc rekonstrukcióját, Árpád-kori földházat, XIX. századi tanyát és tanyaudvart, tárolóépületeket, és magasodik itt egy kunhalom is.
A rendezvény reggel a nyitókonferenciával kezdődött. Mi később érkeztünk, és a helyszínen felállított pavilonok között lépdeltünk a színpad felé, ahol a kiskun települések helyi, kézművestermékeit, illetve a testvértelepülések kincseit kínálták. Egyelőre érdeklődők nélkül, mert mindenki az ünnepi szentmisén vett részt. A szabadtéri misén láttuk a díszegyenruhás kunkapitányokat és ünneplőbe öltözött feleségeiket, szankiakat, a vendégeket. Feltűntek a Konok Kunok Motoros Klub tagjai is, akikről később megtudtuk, hogy vezérelvük a szabadság és a hazaszeretet.
Böjte Csaba atyát várták a mise megtartására, aki végül nem tudott eljönni, így munkatársát, a dévai Bonaventura testvért delegálta maga helyett.
A szentmise végén állva énekelték el régi himnuszunkat, a Boldogasszony anyánk megható sorait. Különleges imával folytatódott a program: Sövény Sándor Emeritus kiskun kapitány és lánya kun és magyar nyelven előadták a kun miatyánkot, mely a Magyarországon letelepített kunok egyetlen összefüggő szövegű nyelvemléke, valamennyi kun szövegemlék közül a legbecsesebb. Több mint száz változatát gyűjtötték össze a kunsági múzeumok, diákkörök – írják a Kunszövetség honlapján. Ezután megható pillanatok következtek, amikor a hatalmas kiskun zászlóra a 33 kiskun település polgármesterei feltűzték településük szalagját, összefogásuk szimbólumát. E zászló előtt nyitotta meg Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke az I. Kun Találkozót, aki kiemelte az összetartozás fontosságát a 33 település között. Beszélt a kiskun és nagykun hagyományról, mely nem tűnt el, eleven örökség, amit az itt élők fenntartani kötelesek. Varga Ferencné, Szank polgármestere, a rendezvény háziasszonya is köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy a koronavírus miatt negyedszerre fogtak hozzá a szervezéshez, ami ezen a napon végre sikerült.
A megnyitót a 33 település civil szervezeteinek hagyományőrző műsorai követték, népzenei, néptáncos és énekes produkciókat láthattunk.