A másik helyszínen lovas-, harcművészeti és solymászbemutatót tartottak. A napot a Mayossa Hagyományőrző Egyesület Zank vezér legendája című táncjátéka és a Márványos együttes koncertje zárta.
A kunkapitányokat látva a szankiak arról beszéltek, hogy a kunok eredetileg mint hadi szervezet álltak a mindenkori király rendelkezésre. Ez a szervezeti forma a közigazgatás szervezésén is meglátszott. Nemzetségenként telepedtek le, az egy-egy nemzetség élén álló nemzetségfőt nevezték kapitánynak. Szank közigazgatási értelemben a kiskunfélegyházi kapitánysághoz tartozott (a település és a környező falvak homokbuckás és ingoványos területe egyébként a betyárélet paradicsoma volt). A kiskunsági homokbuckák közé települt családok a futóhomokon teremtettek életet keserves munkával. Különleges zamatú gyümölcsöket termeltek és termelnek ma is a tűző nap és a perzselő homok segítségével. Ebből készülnek a helyi finomságok. Az asszonyoktól hallottuk: „Szankon édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye.” Az itt élő vadnövény, a selyemfű csak ezen a meszes-homokos szanki talajon él meg, és a belőle gyűjtött méz igazi ritkaság.
Megkóstoltuk az Ízek Házában található szanki kézműves konyakmeggy-manufaktúra utánozhatatlan ízű termékét is.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!