Prokné Tirner Gyöngyivel, az Alkotóházak Egyesületének elnökével Kósa Klára keramikus műtermében találkoztunk Szentendrén. A keramikus oszlopos tagja az egyesületnek. A Kósa Reneszánsz Kerámia Stúdióban unokahúgával úgy dolgoznak, mint a reneszánsz és humanizmus korának művészei: csakis kézzel, sem matricát, sem előrajzolást nem használva. Mátyás király és hitvese, Aragóniai Beatrix korának szellemében folyik az alkotás, felhasználva a középkor, a magyar reneszánsz gondolatiságát. Minden alkotása úgy készül, mintha csak az az egy lenne a világon: szívvel, tudással, lélekkel. Kósa Klára és Kósa Judit felhasználja az ősi technikát, technológiát, de a mai kor vívmányait is, így érik el a látványos, minden más kerámiától eltérő, könnyen felismerhető alkotásaikkal a sikert itthon és szerte a világban.
Kósa Klára azt vallja, hogy a művészet egy életre szól. Olyan tárgyakat tervez és készít, amelyek egyrészt időtállók, másrészt talán segítségére lehetnek a jelen emberének.Ilyen műhelyek titkai tárulnak fel ezen a hétvégén is.
Prokné Tirner Gyöngyi kérdésünkre elmondta, hogy az alkotóházak, műhelygalériák, nyitott műhelyek olyan egyedi programokra várják e hét végéig az érdeklődőket, amelyekben a népi kézművesség sokféle technikáját, értékeit lehet megtekinteni, sőt elsajátítani egy-egy foglalkozás keretében az ott dolgozó mesterek segítségével. A programokon megismerhetik a népművészek tárgymegújító törekvéseit, sőt az a cél, hogy minél többen ismerjék meg ezeket az esztétikailag is igényes hagyományos technikával, de a mának készült tárgyakat. Az egész hónapos programban a résztvevők már találkozhattak a népi kézművesség különböző területeivel, de voltak és még lesznek mesterségbemutatók, kézműves-foglalkozások.
Az ország több pontján e hét végére is tartogatnak a helyszínek programokat, így Átán, Békéscsabán, Nagypallon, Nádudvaron, Székesfehérváron, Érden, Mohán, Hollókőn, Debrecenben, Mátraderecskén, Hevesen, Zircen, Nyíregyházán, Keszthelyen, Zalaegerszegen, Budapesten, Pécselyen, Tiszavasváriban, az erdélyi Székelyudvarhelyen és a muravidéki Dobronakon is várják az érdeklődőket.
Vajon hányan tudják, hogyan készül a mézeskalácsos ütőfa? A programokon az azzal való sütést is ki lehet próbálni, vagy meg lehet tudni, hogy mi is a pásztorlegyező, mit takar a spanyolozás vagy a kézi öko-print kifejezés. A népi játékok, a népmese foglalkozások, táncházak főként a kisebbeknek szólnak.
A Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VIII. Országos Hónapjának fővédnöke Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki kérdésünkre elmondta, hogy miért vállalta el a felkérést.
– Magam is nagy tisztelője, követője vagyok a magyar hagyományoknak. Büszke vagyok arra, hogy a magyar kézművesség a hazai kultúra része, abban pedig meghatározó szerepe van. Az így készült termékek elképesztő módon színesítik országunk kultúráját, hiszen ha jobban belegondolunk, abban több mint 1100 éves történelmünk is visszaköszön. Nagyon fontos feladatnak tartom hagyományaink megőrzését, ápolását és megerősítését. Hiszen mint ahogy Illyés Gyula is írta: „A múltat is alkotni kell, különben elvész, elmúlik, ha nem lesz belőle műalkotás” – mondta az államtitkár, majd hozzátette, hogy azért áll szívesen minden olyan program élére, melyen őseink tudását átadhatjuk a következő nemzedéknek, a fiataljainknak, hiszen egy nemzet kultúrája akkor maradhat fenn, ha van, aki műveli és van, aki nap mint nap alkot az őseink szellemében.
– Számtalan magyar képzőművésszel beszélgetve mindig ráébredek arra, hogy az alkotás folyamatában működik egy belső motiváció is, egyfajta időutazás is, hiszen a XXI. századból visszatekintünk a történelmi múltunkba, így pedig látjuk elődeink sikereit, csodálatos életüket. Pócsmegyeren, ahol élek, és annak környékén, különösképpen Szentendrén óriási hagyománya van a kézművességnek. Szentendre hagyományosan művészeti, kulturális város, ahol sok az alkotó ember.
Ezért a hétvégi vásárnapokon szinte nincs, amikor ne vinnék haza magammal egy-egy gyönyörű, kézzel készített terméket. Egy terítőt, egy kerámiatálat vagy éppen egy seprűt.
Azok használata, kézbevétele is más, mint a tömeggyártott eszközeinknek. Amikor felkértek az esemény fővédnökének, azonnal igent mondtam. Meggyőződésem, hogy a magyar kulturális örökség megismertetésében, továbbadásában hiánypótló szerepe van a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VIII. Országos Hónapjának – mondta Vitályos Eszter.
(A borítóképen Kósa Klára reneszánsz kerámiája látható. Forrás: Facebook)
