Mindig végtelen csodálattal figyeltem a pályáját. Tizenéves lehettem, amikor először láttam színpadon játszani a Szolnoki Szigligeti Színházban, ahol a Rómeó és Júliában Júlia dajkáját formálta meg, de láttam ugyanitt A falu rossza, a My Fair Lady és a Hegedűs a háztetőn című előadásokban is. Kristálytisztán emlékszem rá, hogy ettől a pillanattól kezdve lett a kedvenc színésznőm Törőcsik Mari. Kivételes színészi tehetsége lenyűgözött. Megnéztem legismertebb filmjeit, s azt is tudtam már gyerekkoromtól, hogy Pélyen született, néhány kilométerre attól a kisvárostól, ahol felnőttem. Így még jobban rajongtam érte. Április 16-án bekövetkezett halála és a tudat, hogy nem láthatom többé játszani, milliókhoz hasonlóan engem is mélyen megrendített.
Ám amikor kedd este beléptem a Nemzeti Színházba, megéreztem valamit abból az energiából, amit az ő elbűvölő jelenléte árasztott a színpadon. Elfoglaltam a helyem, és vártam. Ahogy megpillantottam a színpad közepén hagyott üres fotelt, megborzongtam. Hiszen soha többé nem ül bele a számos díjjal kitüntetett művész, akinek pályája oly páratlan volt. A fotel üres maradt, de az elkövetkezendő közel három órát Bérczes László és Göttinger Pál rendezők, valamint a fellépő művészek csordultig megtöltötték szeretettel. Udvaros Dorottya és Stohl András konferálta színpadra a több mint száz művészt, akik szép és megrendítő versekkel, idézetekkel, dalokkal, visszaemlékezésekkel búcsúztak el tőle.
Blaskó Péter egy Einstein-idézettel lépett színpadra, őt Molnár Piroska éneklése követte. Jordán Tamás visszaemlékezése mosolyt csalt az arcomra, míg Bodrogi Gyula története könnyeket, s nem csak az enyémbe. A színművész nagy átéléssel arról az időről mesélt, amikor először ő, aztán az egész főiskola, majd az egész ország beleszeretett Törőcsik Mariba. Voith Ági egy gospel dallal tisztelgett a művésznő előtt. Mivel Törőcsik Mari imádott zongorázni, kedvenc zongoristája, Érdi Tamás zongoraművész Chopin és Bartók egy-egy művét adta elő. Játéka annyira magával ragadott, hogy úgy éreztem, mintha megállt volna az idő. Oláh Ibolya egy dallal, Alföldi Róbert pedig Pilinszky János Négysorosával állt színpadra.
