A szünet után Szűcs Nelli énekelt. De itt volt a legendás orosz rendező, Anatolij Vasziljev is, aki közös munkájukról mesélt. Kiss István, a művésznő legkedvesebb kellékese az együtt töltött idő emlékeit idézte fel, majd Kolonits Klára és az Óbudai Danubia Filmharmonikusok Uhrik Teodóra táncát kísérték. László Zsolt Törőcsik Mari kedvenc magyar írójától, Esterházy Pétertől olvasott fel egy részletet. Ezt követően Básti Juli és Dés László állt színpadra, akik után Zsótér Sándor egy Pilinszky-verssel emlékezett szeretett színésznőjére. Trill Zsolt, Söptei Andrea és Vidnyánszky Attila a közös munkát elevenítették fel. A Nemzeti Színház társulata egy szál sárga rózsával búcsúztatta a művésznőt, melyeket fotelja köré helyeztek, miközben a János vitézből a Tündérország egy részlete hangzott el Törőcsik Mari előadásában.
A Sztalker csoport nyolcvannégy táncossal, elképesztő erejű tánccal tisztelgett emléke előtt. A zene és a tánc egységét átélni egyszerre volt katartikus és felejthetetlen élmény. És ez a két jelző illeti az ünnepi búcsúzás lezárását is: egy szál gyertya lángja és a percekig néma csendben álló közönség könnyes tekintete emlékeztetett arra, hogy a Nemzet Színésze örökké a szívünkben él.
Borítókép: Törőcsik Mari-emlékest a Nemzeti Színházban. Fotó: Schumy Csaba
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!