Határidőt megelőző felújítás a Budai Várban – Elkészült a Királyi Lovarda

A Kulturális Örökség Napjainak megnyitóján látogatható először az újjáépített és környezetében is megújult Lovarda. A Csikós-udvarral határidő előtt végeztek a kivitelezők. Ami még hátra van: a Hauszmann-féle rámpa, vagy Karakas pasa tornya jövő tavasszal készül el, folytatva a Várkert Bazárral, a Karmelita kolostorral, a Főőrségi épülettel, a palota déli összekötő szárnyával, benne a Szent István teremmel megkezdett sort. Már nekifogtak a József főhercegi palota, a Vöröskereszt székház építésének, és hamarosan következik a Honvéd Főparancsnokság renoválása, valamint az A-épület feltárása.

20210914 Budapest Lovarda Budai Vár Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Alig egy hónapja, a Szent István-terem átadásakor megállapíthattuk, hogy a magyar képzőművészet képes helyreállítani a kommunista pusztításnak áldozatul esett rombolást – fogalmazott a Lovarda sajtóbejárásán Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve: sikerült felújítani a múlt egy újabb dicső darabját. 

– Reméljük, a Vár megújítása mindenkinek megelégedésére szolgál. Eddig, a nem túl magas színvonalú pártpolitikai viták fölött állt. Bízunk benne, hogy a további munkálatok is zavartalanul folytatódhatnak – adott hangot reményének a miniszter, aki emlékeztetett: Magyarország azon szerencsétlen sorsú országok közé tartozik, amelynek a második világháború után, a háború tombolásához hasonló kommunista pusztítást kellett elszenvednie.

– Ennek a két időszaknak a romjait most kell helyreállítani. Az I. kerület ezen részének fejlesztése olyan kormányzati ciklusokon átívelő program, ami az egész ország számára jogos büszkeségre ad okot – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter szerint olyan közösségi tereket hoznak létre a Hauszmann-terv keretében, amire a fővárosnak szüksége van. Fodor Gergely, a Budavári Palota megújításáért felelős kormánybiztos rámutatott, hogy a Lovardát Hauszmann Alajos tervezte, s a kor legjobb szakemberei kivitelezték 1902-től, közel fél évszázadon keresztül.

A lovarda belseje Fotó: Mirkó István

– 1938-ig kizárólag az udvartartás használta, majd az őrség spanyol lovasiskolája tartott bemutatókat falai közt – idézte fel a kormánybiztos, megjegyezve: a második világháború pusztításai nem kímélték a Királyi Lovardát sem, s bár renoválható állapotban volt, ideológiai
alapon, a Főőrségi Épülethez hasonlóan, 1950-ben lerombolták. 

– Mindenhol az eredeti századfordulós terveket követtük, de belül a legmodernebb technikával szereltük fel, hogy maximálisan kiszolgáljuk a látogatók igényeit – jelentette ki Fodor Gergely, rámutatva: így üzemelhet a főváros egyik legmodernebb rendezvényközpontjaként.

– Elrabolt örökségünk újabb darabját szolgáltatjuk vissza, ami a miénk volt, amire büszkék voltunk, s amit büszkén mutattunk meg a nagyvilágnak, s ami ma újra itt áll – zárta beszédét a Budavári Palota megújításáért felelős kormánybiztos.

(A borítóképen a Királyi Lovarda épülete. Fotó: Mirkó István)