– A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ története 1980–2020 című könyvet jó kézbe venni, hiszen a szerzővel együtt debütáltunk 2012-ben Helsinkiben. Richly Gábor átfogó, áldozatos munkája bizonyítja, hogy a kultúra szervezése egy szakma, amit tanulni kell – kezdte a könyvbemutatót Balog Zoltán református püspök. Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az MMA fontos célja és feladata a magyar kultúra és a magyar művészek nemzetközi kapcsolatainak erősítése, a nemzetközi kulturális piacon való méltó és versenyképes megjelenés elősegítése.
Richly Gábor elmondása szerint a könyv megírásának ötletét az adta, hogy feldolgozza, rendszerbe foglalja a külföldi magyar intézet iratait, amelyekre Helsinkiben talált rá, s a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában nem voltak fellelhetők. Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője úgy fogalmazott: ilyen mély, áttekintő munka eddig még nem született külföldi magyar intézetről. De a könyv ettől sokkal többről, más intézetekről, Párizsról és Bécsről is szól. – A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ története 1980–2020 című kötet erénye, hogy szemlélete nem fekete-fehér, 1980-tól a pozitívumok mellett a negatívumokat is bemutatja, de nem ítélkezik – mutatott rá Ujváry Gábor. A könyvbemutatón Hegyi Anita, a Moszkvai Kulturális Intézet igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy most először foghatunk a kezünkbe ennyire átfogó könyvet külföldi magyar intézetről. – Napjainkban huszonhat magyar kulturális intézet működik szerte a világban, s fontos, hogy visszatekintsünk a múltba, hogy honnan hova tartunk a kulturális diplomácia területén. Ez támogatandó, más intézményeket is erre biztatok – tette hozzá Hegyi Anita.
A Nyugat felé nyitó Kádár-rendszer külpolitikájában a finn–magyar kapcsolatok fejlesztése kiemelt szerepet kapott, ez indokolta a Magyar Kulturális és Tudományos Központ megnyitását Helsinkiben. Ám a rendszerváltás után az intézet profilja átalakult, fenntartója és neve is többször változott a magyar kulturális diplomácia intézményrendszerének átszervezései során. Az intézet profilja beszűkült, költségtakarékosan megvalósítható művészeti események szervezése került előtérbe. A nyelvrokonságot számon tartó, emiatt Magyarországhoz kivételesen pozitívan viszonyuló finn befogadó közeg szintén sokat változott a nyolcvanas évek óta. Ahogy a szerző az előszóban írja: a könyv egyfelől részletes intézménytörténet, másfelől a finn–magyar kulturális kapcsolatok áttekintése, a fontosabb finnországi magyar kulturális események számbavétele. Elkészítését a kerek évforduló mellett hiánypótló jellege indokolta. Az intézet története ugyanis mindeddig nem lett feldolgozva, és átfogó finn–magyar kapcsolattörténeti összefoglalás sem készült működésének évtizedeiről, csak az azt megelőző időszakról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!