Dante életműve rendkívül összetett, társadalmi hatása pedig már életében is széles körű volt, mivel műveit nem a humanizmus nyelvén, latinul írta, hanem a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul. Így amellett, hogy nyelvezetileg közel álltak írásai az emberekhez, a nép gondolkodásmódját is hűen ábrázolták. Ráadásul a múlt embere számára ugyanúgy volt mondanivalója, ahogy a mai kor olvasójának is aktuális. A retorika mellett jogot, orvostudományt és művészeteket tanult a bolognai egyetemen, ezáltal átfogó tudásával a kor egyik legműveltebb emberévé vált. Boccacciótól tudjuk, hogy Dante nagyon szerette a zenét, számos zenész barátja volt, akik néhány költeményéhez dallamot komponáltak.
Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a világirodalom legnagyobb költeményének nevezte. A matematikai pontossággal szerkesztett, száz énekből álló elbeszélő költemény egy, a pokolban, a purgatóriumban és a paradicsomban tett utazás történetét meséli el, s immár az űrben is „olvasható”. Egy bolognai kiadócégnek sikerült ugyanis meggyőznie öt űrügynökséget, hogy szállítsák a titán- és aranyötvözetből készült lemezre metszett művet a Nemzetközi Űrállomásra, majd engedjék szabadjára az űrbe. De életrajzi film is készül az olasz nyelv atyjáról, Pupi Avati rendezésében. Emellett év elején jelentette be az olasz költő leszármazottja, Sperello di Serego Alighieri, hogy szeretné felülvizsgálni Dante halálos ítéletének miértjét. Alessandro Traversi ügyész, a felülvizsgálat előkészítőjének nyilatkozata szerint nem jogi értelemben vett kivizsgálásról van szó, csupán „szellemi felülvizsgálatról”.
Itthon is méltón emlékezünk meg a költőről és az Isteni színjátékról. Tóth Péter, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának vezetője, számos díjjal kitüntetett zeneszerző Isteni pokol című, nagyszabású művével tiszteleg Alighieri előtt. Tóth Péter a darab születése kapcsán elmondta, hogy Baranyi Ferenc költővel régóta jó barátok, tőle kapta az Isteni pokol gyönyörű szövegkönyvét, ám a zenemű Strausz Kálmán karnagy felkérésére néhány évvel később született meg. – Bár már tavaly elkészültem a közel negyvenperces művel, amely a klasszikus értelemben vett oratórium és a koncertopera között helyezkedik el félúton, azonban a pandémia miatt csak most ősszel láthatja a nagyközönség élőben. Novemberben a Dante-konferencia részeként mutatjuk be a darabot a Szegedi Dómban, majd Budapesten, az Olasz Intézetben adjuk elő. Jövő tavasszal pedig a tervek szerint Velencében és Rómában is elhangzik a mű – hangsúlyozta Tóth Péter.
Mint megtudtuk, a zeneszerző-akadémikust az ember, a szerelem, a szerelmesek tragédiája ragadta meg. A komponálás során a legnagyobb kihívást a négyszólamú férfikar jelentette, mivel eddig főként női- és vegyeskarokkal dolgozott. – Férfikarra komponálni más technikát igényel, s a hangzás is egészen más lesz – tette hozzá a zeneszerző, aki azt is elárulta, hogy az Isteni poklot jó szívvel ajánlja a fiataloknak is, hiszen könnyen befogadható, klasszicizáló, tonális zenéről van szó, amely reményei szerint mindenkinek katarzist szerez.
Az Isteni pokol című zenemű mellett országszerte kiállítások, különböző kulturális események várják az érdeklődőket. A Petőfi Irodalmi Múzeumban például szeptember 14-én, 18 órakor nyílik meg a Silány időből az örökkévalóba című kiállítás, amely Dante hatását mutatja be a magyar irodalomban, képzőművészetben és zenében.
