Arra a kérdésre, hogy mi az, amit egy új projektben keres, Robert Lantos elmondta: – Ahhoz, hogy a lelkesedésem kitartson, a projektnek izgalmasnak kell lennie, újszerűnek, olyan kihívásokba állok csak bele, amelyeket mások nem vállalnak, nem találnak meg vagy nem kelti fel az érdeklődésüket. Nemcsak a Crimes of the Future ilyen, hanem a Hunyadi-sorozat is: az egyik a jövőben, a másik a XV. században játszódik. Szeretem a sokszínűséget, szeretek mozogni, utazni a projektek között – mint látja, térben és időben egyaránt.
A producer Görögországból repült haza a Hunyadi-sorozat miatt. Bán Mór Hunyadi-regényfolyamával barátai segítségével találkozott: – Két barátom, akik társaim ebben a kalandban, Hazai Cecília és Hazai Kinga megkért, hogy olvassam el az első kötetet. Vaskos regény, én gyerekkorom óta ritkán olvasok magyarul, ezért nem voltam túl lelkes. De kérleltek, hogy legalább az első harminc oldalt olvassam el. Kötélnek álltam, és amint végeztem a részlettel, magával ragadt a hömpölygő történet sodra, le sem tudtam tenni. Én voltam az, aki folytatásért kiáltott, azonnal kértem a következő kötetet.
Akkor még nem tudtam, hogy milyen formában, de abban már biztos voltam, hogy ez a könyv adaptációért kiált. Az izgalmas olvasmányélmény mellett rengeteget tanultam a regényfolyamból, Bán Mór óriási tanítómester.
Miután elolvastam az összes részt, felhívtam Krskó Tibor barátomat, hogy társuljon be a munkába. Régóta szerettünk volna közös szerelemprojektet készíteni, és Tibor habozás nélkül igent mondott. Megkezdtük a fejlesztést, és most, nyolc év után a célegyenesben vagyunk.
A filmtervből sorozat lesz, mert Bán Mór csak tovább és tovább írt, most jár a tizenkettedik kötetnél. A történetet pedig lehetetlen lenne úgy elmesélni másfél-két órában, hogy érdekes is legyen. Csak a nándorfehérvári csata önmagában elfoglal két órát, így a tervek szerint a sorozat utolsó két része játékfilm is lesz. Ez a gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy a televízió levetíti az első nyolc epizódot, az utolsó két rész játékfilmként kerül a mozikba, majd később vissza a képernyőkre.
De a csatáknál sokkal izgalmasabb szempont, hogyan lett Hunyadiból hős, Magyarország kormányzója és Európa megmentője.
Mindenképpen ambiciózus feladat filmes-televíziós környezetbe átültetni mindazt, ami a regényekben oly fantasztikusan működik. Erre vállalkozott az a remek magyar írócsapat, amelynek Bán Mór mellett Lengyel Balázs, Lovas Balázs, Ruttkay Zsófi és Veres Attila a tagja. Tehát a dialógusok és a személyes kapcsolatok nagy része fikció. De az ismert történéseket történelmi hűséggel ábrázoljuk.
Robert Lantos elmondta: – A történet azért fontos a mai ember számára, mert délben világszerte minden templomban mindennap megszólal a harang. Magyarországon, gondolom, köztudott, miért, de máshol biztosan kevesen tudják, hogy a déli harangozást anno a pápa azért rendelte el a keresztény világban, hogy így emlékeztesse az embereket Hunyadi Jánosra és dicsőséges hadseregére. Azokra a hősökre, akik éppen élet-halál harcot vívtak Nándorfehérvárott. Hunyadiék végül győzedelmeskedtek a túlerővel szemben, és ezzel megállították Európa meghódítását. Ha Ernest Hemingway nem írta volna meg a For Whom the Bell Tolls (Akiért a harang szól) című művét, most ezt a mondatot használnánk címként.
A korosztályos besorolást érintő kérdésre a producer úgy nyilatkozott: – A fiatalok szeretik a történelmi sorozatokat (Tudorok, Borgiák, Vikingek), világszerte nagy sikerrel vetítik ezeket, Magyarországon is.
Egy magyar fiatalnak miért lenne érdekesebb az angol vagy az olasz történelem, szemben a sajátjával?
Különösen akkor, ha az nem tankönyvízű, hanem izgalmas sorozat. Azt, hogy milyen korosztálynak szánják, a televíziós csatornák döntése lesz. Mi legfeljebb iránytűt adhatunk, de a korhatárt a Spartacus és a Borgiák közé lehetne pozicionálni.
Az eredeti írás ITT olvasható.
Borítókép: Robert Lantos. Fotó: Index/Bodnár Patrícia
