Egymilliárd forintból újult meg a gyulai kastély Stefánia-szárnya

Ünnepélyesen adták át szerdán a Almásy-kastély Látogatóközpont csaknem egymilliárd forintból felújított gyulai kiskastélyszárnyát, amelyben a délkeleti országrész legnagyobb bálterme is helyet kap. A Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról elnevezett épületrészben látványkonyhát és csemegetárat is berendeztek. Az ország harmadik leglátogatottabb kastélya így három funkcióval bővült.

Gyula, 2021. oktber 13. A Gyulai Almsy-kastly Ltogatkzpont 2021. oktber 13-n. Unis forrsbl nett 705, hazai tmogatsbl tovbbi 250 milli forintot kltttek a kastly Stefnia-szrnynak feljtsra. MTI/MTI Fotszerkesztsg/Rosta Tibor Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az Almásy-kastély Látogatóközpont működését illetően Virág Zsolt kifejtette: az intézmény a jövedelemtermelő Stefánia-szárny nélkül is nyereséges volt, hiszen már a megnyitása utáni évben 110 ezer látogatót fogadott, ezzel a keszthelyi és a gödöllői kastély után a harmadik legkedveltebb hazai desztináció. 

A most kialakított komplexum követi a nagykastély színvonalát, amelyet már hat díjjal ismert el a szakma, tette hozzá a szakember. Magánrendezvények mellett a bálteremben konferenciák, koncertek, előadóestek, kisebb színházi előadások megtartására nyílik lehetőség. Az építéstörténeti élménytérben korabeli ételek készíthetők és ízlelhetők meg, de a reformételekkel is meg lehet itt ismerkedni. A büfé szerepét betöltő csemegetárban olyan tájjellegű ételek, gasztronómiai különlegességek kóstolhatók és vásárolhatók meg, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik. Ugyanebben az épülettömbben egy kiállítás is megtekinthető, amely kultúrtörténeti információkkal gazdagíthatja a látottakat. Ennek kapcsán a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezetője kiemelte: a hiteles rekonstrukciót megkönnyítette, hogy unikális módon maradt fenn annak az esküvőnek az étlapja, ülésrendje, amit 1938-ban tartottak a kastélyban.

A felújított konyha   Fotó: MTI/Rosta Tibor

Orbán Balázs a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes ünnepi beszédében kitért arra, hogy a kormány több mint százmilliárd forintot szán a magyarországi várak és kastélyok helyreállítására, amelyek egykoron nemcsak a tulajdonosukat szolgálták, hanem az egész környéket. Innen szervezték a települések életét, biztosították a rendet és a biztonságot, működtették, szervezték a gazdaságot. Mindezek mellett a kastélyok esztétikailag is képesek voltak emelni a táj értékét, ahogyan a romos állapotuk is képes volt rontani azon. Mivel felújítva sok látogatót vonzanak, manapság is gazdasági bázisok. „Ezek a beruházások leginkább a jövőnek szólnak, így a legfontosabb kérdés, milyen funkciót fognak betölteni” – fogalmazott a miniszterhelyettes. 

A cancelculture mozgalom kapcsán, amely a kultúra eltörlésén fáradozik, Orbán Balázs aláhúzta: aki a múltat el akarja törölni, bármire képes. Mint mondta, a magyar kormány ezzel homlokegyenest ellentétes utat kíván bejárni, és fenntartja: a múltat nem eltörölni kell, hanem tisztelni, a nemzeti gondolatot nem kidobni kell, hanem felemelni, a nemzeti örökségünket nem lerohasztani kell, hanem megújítani, a vidéket nem elnéptelenedni kell hagyni, hanem vissza kell adni azt az erőt, becsületet és támogatást, ami jár neki. Ha mindez közös nemzeti minimum részévé tud válni, és az is tud maradni, nincs félnivalónk, bármit is tartogat számunkra a XXI. század

A rendezvényen Morva-Simon Natália, a Magyar Kastélyprogram Kft. projektmenedzsere tartott tárlatvezetést, közreműködött Kálmándy Mihály, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekese, a Magyar Nemzeti Balett művészei, a Gyulai Vonósnégyes és a Gyulai Színjátszó Kör tagjai. A Stefánia-szárny a kastély nyitvatartási idejében belépővel látogatható.

Borítókép: az Almásy-kastély Látogatóközpont. Fotó: MTI/Rosta Tibor