Orbán Balázs, a miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes adta át szerdán a gyulai Almásy–Wenckheim-kastély felújított Stefánia-szárnyának kulcsát Görgényi Ernőnek, Gyula város polgármesterének. A Békés megyei település elöljárója köszöntőjében említést tett arról, hogy 11 esztendeje a rezidenciát még sarlós-kalapácsos betonkerítés vette körbe, ám Magyarország kormányának és az EU-nak köszönhetően a kastély főépülete és parkja 2016-ra megújult. Azóta a település legismertebb és legelismertebb kulturális attrakciója. A mellékszárny felújítására a gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztésére kiírt pályázaton nyertek támogatást. Ennek beruházási költsége nettó 954 millió forint volt, amelyből az EU-s támogatás csaknem 405 millió.
Az elmúlt év fejlesztéspolitikájának köszönhetően Gyulán ötmilliárd forintot fordítottak a műemléki védettségű kulturális intézmények korszerűsítésére. Megújult az Erkel Ferenc-emlékház, a Vigadó, a Kohán-képtár, az Erkel Ferenc Művelődési Központ és az Almásy–Wenckheim-kastély, de több tíz milliós fejlesztések történtek a könyvtárban és a Gyulai Várszínházban is. A most átadott Stefánia-szárnyban fogadóteret, báltermet, csemegetárat és látványkonyhát alakítottak ki. A bálterem egyedülálló az Alföldön, hiszen nincs több ehhez hasonló létesítmény, amely műemlék épületben működne.
Görgényi Ernő kiemelte: a névadó Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia életútja példaértékű, hiszen a grófnő elkötelezett támogatója volt a magyar kultúrának, élen járt a rászorulók, az elesettek felkarolásában, segélyezésében. A kastélyban hangversenyt szervezett a megyei kórház javára, amelyen a város nagy szülötte, Erkel Ferenc is fellépett. Úgy vélekedett, a rang, a vagyon nemcsak előjogokkal, lehetőségekkel, hanem kötelességgel és szolgálattal is jár. Ezt a szellemiséget Gyula város polgári közössége is magáénak vallja, hangsúlyozta az elöljáró
Az ingatlan építéstörténetét, a fejlesztés szakmai tartalmát Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója ismertette. Beszámolójából kiderült: a kiskastélyban eredetileg az uradalmi tisztek lakása kapott helyet. A fordulat akkor következett be, amikor a trianoni békediktátum után az Almásy család csődközeli állapotba jutott. A nagykastélyt lezárták, és beköltöztek a kiskastélyba, amelynek a fenntartási költsége jóval kevesebbe került.
Az Almásy-kastély Látogatóközpont működését illetően Virág Zsolt kifejtette: az intézmény a jövedelemtermelő Stefánia-szárny nélkül is nyereséges volt, hiszen már a megnyitása utáni évben 110 ezer látogatót fogadott, ezzel a keszthelyi és a gödöllői kastély után a harmadik legkedveltebb hazai desztináció.
A most kialakított komplexum követi a nagykastély színvonalát, amelyet már hat díjjal ismert el a szakma, tette hozzá a szakember. Magánrendezvények mellett a bálteremben konferenciák, koncertek, előadóestek, kisebb színházi előadások megtartására nyílik lehetőség. Az építéstörténeti élménytérben korabeli ételek készíthetők és ízlelhetők meg, de a reformételekkel is meg lehet itt ismerkedni. A büfé szerepét betöltő csemegetárban olyan tájjellegű ételek, gasztronómiai különlegességek kóstolhatók és vásárolhatók meg, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik. Ugyanebben az épülettömbben egy kiállítás is megtekinthető, amely kultúrtörténeti információkkal gazdagíthatja a látottakat. Ennek kapcsán a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezetője kiemelte: a hiteles rekonstrukciót megkönnyítette, hogy unikális módon maradt fenn annak az esküvőnek az étlapja, ülésrendje, amit 1938-ban tartottak a kastélyban.
Orbán Balázs a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes ünnepi beszédében kitért arra, hogy a kormány több mint százmilliárd forintot szán a magyarországi várak és kastélyok helyreállítására, amelyek egykoron nemcsak a tulajdonosukat szolgálták, hanem az egész környéket. Innen szervezték a települések életét, biztosították a rendet és a biztonságot, működtették, szervezték a gazdaságot. Mindezek mellett a kastélyok esztétikailag is képesek voltak emelni a táj értékét, ahogyan a romos állapotuk is képes volt rontani azon. Mivel felújítva sok látogatót vonzanak, manapság is gazdasági bázisok. „Ezek a beruházások leginkább a jövőnek szólnak, így a legfontosabb kérdés, milyen funkciót fognak betölteni” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
A cancelculture mozgalom kapcsán, amely a kultúra eltörlésén fáradozik, Orbán Balázs aláhúzta: aki a múltat el akarja törölni, bármire képes. Mint mondta, a magyar kormány ezzel homlokegyenest ellentétes utat kíván bejárni, és fenntartja: a múltat nem eltörölni kell, hanem tisztelni, a nemzeti gondolatot nem kidobni kell, hanem felemelni, a nemzeti örökségünket nem lerohasztani kell, hanem megújítani, a vidéket nem elnéptelenedni kell hagyni, hanem vissza kell adni azt az erőt, becsületet és támogatást, ami jár neki. Ha mindez közös nemzeti minimum részévé tud válni, és az is tud maradni, nincs félnivalónk, bármit is tartogat számunkra a XXI. század
A rendezvényen Morva-Simon Natália, a Magyar Kastélyprogram Kft. projektmenedzsere tartott tárlatvezetést, közreműködött Kálmándy Mihály, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekese, a Magyar Nemzeti Balett művészei, a Gyulai Vonósnégyes és a Gyulai Színjátszó Kör tagjai. A Stefánia-szárny a kastély nyitvatartási idejében belépővel látogatható.
Borítókép: az Almásy-kastély Látogatóközpont. Fotó: MTI/Rosta Tibor
