Orbán Balázs, a miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes adta át szerdán a gyulai Almásy–Wenckheim-kastély felújított Stefánia-szárnyának kulcsát Görgényi Ernőnek, Gyula város polgármesterének. A Békés megyei település elöljárója köszöntőjében említést tett arról, hogy 11 esztendeje a rezidenciát még sarlós-kalapácsos betonkerítés vette körbe, ám Magyarország kormányának és az EU-nak köszönhetően a kastély főépülete és parkja 2016-ra megújult. Azóta a település legismertebb és legelismertebb kulturális attrakciója. A mellékszárny felújítására a gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztésére kiírt pályázaton nyertek támogatást. Ennek beruházási költsége nettó 954 millió forint volt, amelyből az EU-s támogatás csaknem 405 millió.

Az elmúlt év fejlesztéspolitikájának köszönhetően Gyulán ötmilliárd forintot fordítottak a műemléki védettségű kulturális intézmények korszerűsítésére. Megújult az Erkel Ferenc-emlékház, a Vigadó, a Kohán-képtár, az Erkel Ferenc Művelődési Központ és az Almásy–Wenckheim-kastély, de több tíz milliós fejlesztések történtek a könyvtárban és a Gyulai Várszínházban is. A most átadott Stefánia-szárnyban fogadóteret, báltermet, csemegetárat és látványkonyhát alakítottak ki. A bálterem egyedülálló az Alföldön, hiszen nincs több ehhez hasonló létesítmény, amely műemlék épületben működne.
Görgényi Ernő kiemelte: a névadó Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia életútja példaértékű, hiszen a grófnő elkötelezett támogatója volt a magyar kultúrának, élen járt a rászorulók, az elesettek felkarolásában, segélyezésében. A kastélyban hangversenyt szervezett a megyei kórház javára, amelyen a város nagy szülötte, Erkel Ferenc is fellépett. Úgy vélekedett, a rang, a vagyon nemcsak előjogokkal, lehetőségekkel, hanem kötelességgel és szolgálattal is jár. Ezt a szellemiséget Gyula város polgári közössége is magáénak vallja, hangsúlyozta az elöljáró
Az ingatlan építéstörténetét, a fejlesztés szakmai tartalmát Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója ismertette. Beszámolójából kiderült: a kiskastélyban eredetileg az uradalmi tisztek lakása kapott helyet. A fordulat akkor következett be, amikor a trianoni békediktátum után az Almásy család csődközeli állapotba jutott. A nagykastélyt lezárták, és beköltöztek a kiskastélyba, amelynek a fenntartási költsége jóval kevesebbe került.