Kulturális portékák, zenei ínyencségek, kulináris élvezetek az idei PirosLáboson

Az ősz egyik legkedveltebb eseményének Szigetmonostor macskaköves Fő utcája adott otthont szombaton, immár hetedik alkalommal. Újra benépesült árusokkal, fellépőkkel és látogatókkal az utca, a nyitott portákon, a tereken és a parókia udvarán is színpadok álltak, ahol változatos zenei csemegéket, kulturális programokat élvezhetett a közönség. A PirosLábos Kulturális portékák vásárán zenei, kézműves és kulináris ínyencségekkel találkoztunk.

Fotó: Attila Kovacs

Szigetmonostor a Szentendrei-szigeten található. Ősi egyházi település, amely szerencsés földrajzi helyzete miatt, a Duna két ága által védett helyen, sok történelmi vihartól menekült meg. A sziget a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, így a természetet, a vizet szerető idelátogatóknak is sok kellemes élményben lehet része. A település festői tájait ma is gyakran látogatják alkotó művészek, miként régen a hazai avantgárd művészet kiemelkedő alakjai, Vajda Lajos és Korniss Dezső festőművészek, akik 1935–36-ban a népi ornamentikákat tanulmányozva merítettek ihletet itt a művészetükhöz.

Ragyogó napsütésben érkeztünk komppal a szigetre Szentendre felől, és hamar elértük Szigetmonostor pezsgő központját. Szemet gyönyörködtető piros lábas kompozíciók fogadtak minket, az egyik szökőkúttá formálva pompázott. Megtelt látogatókkal a falu főutcája, de a fesztivál így is meg tudta őrizni családias hangulatát. Bája valószínűleg az egyszerűségében és a minőségben rejlik. Az emberek beszélgettek, boroztak, oldtimer Ferrarival fotózkodtak, kézműves termékekkel ismerkedtek a tornácos falusi házak között. Gulyáságyúból is szedték az ételt, nosztalgiát keltve az egykor katonaként szolgáló férfiakban. Rengeteg gyerek vett részt a fesztiválon és aktív résztvevői is voltak a programoknak, hiszen különböző kézműves foglalkozások várták őket. A rendezvény szervezője Kiss Tamás, aki maga is szigetmonostori lakos. – Kicsit másképp nézünk ki az idén. Nagyobb területen található a vásár, amit idén nem hívunk fesztiválnak, csak kulturális portékák vásárának, mert így mások a megrendezés feltételei  – avatott be a szervező. – Igyekszünk mindig színvonalas programokat kínálni, de a Sziget-világ-zene projekttel most magasra tettük a lécet. Fontos szempontunk a rendezésnél, hogy nemcsak érdekes, hanem helyi is legyen a vásár. Ha nem is szigetmonostori, de legalább a környéken éljen a kézműves, az árus. A zenészek között is mindenütt van szigeti lakos. A piac teljesen helyi termelőkből áll. Tavaly nem tudtuk megrendezni a járvány miatt, és a visszajelzésekből kiderült, hogy hiányzik. Fontos, hogy ez egy közösségi esemény is – mondta Kiss Tamás.                                                                                                 

Zenei ínyencségekben sem volt hiány     Fotó: Kovács Attila

Műemlék jellegű épület három van Szigetmonostoron: a katolikus templom, a katolikus plébánia és a római kori őrtorony rom. A plébániahivatal épülete egyúttal fogadóépülete számos kulturális eseménynek is, állandó helyszíne a PirosLábos fesztiválnak. Ennek udvarán zajlott a Sziget-világ-zene című program, ahol ifj. Csoóri Sándor kezdeményezésére hat nép- és világzenei zenekar összesen huszonöt muzsikusa négy zenei vezető irányításával egy-egy alkalmi formációt hozott létre, a népzenéből kiindulva, közös alkotómunkával új produkciókat mutattak be. Ifjabb Csoóri Sándort kérdeztük az ötlet megszületéséről.  – Minden zenész emberben benne van az alkotási vágy, a saját zenei világának megformálására  – mondta a zenész.  – A zenészbarátaim, akik a projektben részt vesznek, mind igénylik a fejlődést és bírják, ha a komfortzónájukon kívül kerülnek. Minden alkotási folyamatban vannak nehéz pillanatok, de maga az alkotási folyamat miatt is különleges ez a találkozás. A négy mentor és a fellépő zenekarok is garancia arra, hogy minőséget képviselünk. Reméljük, lesz folytatása, mert mindenki egy izgalmas, előre vivő projektnek tartja. Ez egy jó lehetőség arra is, hogy generációk találkozzanak, egy-egy idősebb zenésztől lehessen tanulni, beszélgetni velük a zenéről – mondta ifj. Csoóri Sándor. A zenekarok kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy más-más zenei hangzást, különböző minőséget tudjanak hozzáadni a közös munkához, így a megszülető új művek minél szélesebb közönséget tudjanak megszólítani. Az Ötödik évszak a sanzonok, a Dresch Vonós Quartet a jazz, a Hurdy Gang a bourdon hangszerek sajátos hangzásvilágával színesíti a palettát, Szilágyi Marci és zenekara az autentikus népzenét képviseli, a vásári komédiák hangulatát idéző Bahorka Társulat és a Kerek zenekar pedig a gyermekeknek szóló népzenei feldolgozásokban kimagasló. A zenei koncepciók kidolgozására és a közös alkotómunka vezetésére olyan neves mentorok vállalkoztak, mint Csoóri Sándor, Dresch Mihály, Kovács Ferenc Öcsi és Szabó Csobán Gergő, akik maguk is különböző zenei világokat képviselnek, így a közönség fültanúja lehetett a népzenéből megszülető jazzes, világzenei, pop- és elektronikus zenei művek fúziójának. A meghívott zenekarok a nap során önálló koncertet is adtak, így az érdeklődők kedvükre válogathattak a minőségi zenei kínálatból.

Borítókép: Életkép a vásárról. Fotó: Kovács Attila